Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Pintér János: A Duna-Tisza közi szőlőterület alakulása a századforduló idején és a két világháború között

A számszerű növekedésen túl a szőlőterület arányának nagyfokú emelkedése is feltűnő. Amíg 1895-ben az ötödik helyen levő település szőlőterülete részesedésének aránya a község összterületéből alig haladta meg a 10%-ot, addig az 1913. évi ötödik helyezett saját községének csaknem ötödrészén rendelkezett szőlővel, és a valamivel 10% feletti rész azt jelentette, hogy közel harminc Duna-Tisza közi településnél volt ennél magasabb az arány. Vajon a két háború közötti időszakban változott-e, és ha igen milyen mértékben ez a helyzet? 1935-ben a szőlőterületek részesedése a következőképpen alakult.

17 Település neve szőlőterület aránya (%) Szigetújfalu 21,6 Kiskőrös 18,3 Csatalja 17,3 Pusztamérges 17,1 Izsák 16,5 Bácsalmás 16,4 Szigetcsép 16,3 Csikéria 15,3 őrszentmiklós 15,1 Szigetszentmárton 15,1 Tápióbicske 15,1 Csengőd 15,0 Soltvadkert 14,4 öttömös 13,9 Apostag 13,5 Borota 13,1 Veresegyház 12,8 Kunbaja 12,4 Rém 12,2 Kakucs 11,9 Bátmonostor 11,6 Tápiósüly 11,3 Alpár 11,2 Kecel 11,2 Tápiószele 11,1 Pilis 10,4 Szentmárt onkáta 10,4 Ráckeve 10,3 Kelebia 10,2 Örkény 10,1 Vaskút 10,0 17. U.a.