Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Pintér János: A Duna-Tisza közi szőlőterület alakulása a századforduló idején és a két világháború között

küldte garantáltan filoxéra mentes homoki szőlővesszőit, jelentősen hozzájárulva hazánk szőlőrekonstrukciójához.

10 De nemcsak állami kezdeményezésre kezdődött meg a korábban semmire sem becsült homok szőlővel való beültetése. Magánszemélyek, társulások alapítottak szőlőtelepeket a Duna—Tisza közén, gombamódra szaporodtak a néhány száz négyszögöles, vagy 1—2 holdas betelepített parcellák. Ilyen a Weber Ede irányította, Kecskemét melletti Helvécián létrehozott 2000 holdas szőlőgazdaság, vagy a szintén Kecskemét környéki, a Muraközy testvérek által alapított 200 holdas Szikrai szőlőtelep és a mintegy 800 kh kiterjedésű Kláber-telep. Ekkor létesült Szeged határában a mintegy 200 holdas Ormódy féle szőlőgazdaság is. A homokkal való viaskodás pedig olyan egyéniségeket hozott felszínre, mint a kecskeméti Katona Zsigmondot, aki gyógyszerészi tevékenysége mellett az egyik legrangosabb szőlőtelepítő lett, azután az egyszerű parasztembert Csókás Józsefet, aki elsőnek épített téglapincét a homoki borok eltartására, Hankovszky Zsigmondot az elismert nemesítőt, a nagykőrösi B. Tóth Ferencet, a homoki szőlőkultúra egyik megalapítóját, de mindenekelőtt Mathiász Jánost, akinek gazdag nemesítői pályája Kecskeméten jutott tetőpontjára, itt vált fajtái révén vüághírűvé, mindmáig legnagyobb szőlőnemesítőnkké. Nem szabad azonban elfelejtenünk a névtelen szőlő telepítők ezreit, a ,Jiomok hőseit", akiknek a virágzó homoki szőlőkultúra megteremtésében elévülhetetlen érdemeik vannak.

11 Hogyan alakult ez a nagyarányú szőlőtelepítési kedv tárgyalt időszakunkban? Erre vonatkozóan megvizsgáltuk, hogyan változott a szőlőterület 1895 és 1935 között a két folyó közén elhelyezkedő településeken. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az 1000 kh-t határnak véve, hány település szőlői haladják ezt meg, és milyen mértékben. 1895-ben 13 ilyen települést találtunk az alábbi nagyságrendben.

12 10. Miklóstelep történetére nézve lásd: Pintér J. 1978. 11. A homoki szó'ló'telepítés történetét Für L. 1980. dolgozta fel. 12. M.S.A. 1870-1970. Földterület III. községsoros adatok 59-70 p. 116-122.p. *s 195-213. település neve szőlőterület (kh) Szeged Kecskemét Nagykőrös Kiskunhalas Cegléd Kiskunfélegyháza Jánoshalma Baja Bácsalmás Kiskundorozsma Császártöltés Kiskunmajsa Hajós 8407 6569 2746 2581 2578 1958 1501 1363 1225 1187 1133 1129 1073