Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Pintér János: A Duna-Tisza közi szőlőterület alakulása a századforduló idején és a két világháború között
Magyarország földterületének megoszlása művelési ágak szerint 1895—1935 között Művelési ág 1895 1913 1935 Művelési ág kat.hold % kat.hold % kat.hold % Szántó 8 867 700 55,4 9 692 400 60,2 9 755 400 60,7 Kert, gyümölcsös 165 000 1,0 169 500 1,1 219 000 1,4 Szőlő 304 100 1,9 373 100 2,3 355 100 2,2 Rét 1 387 100 8,7 1 151 700 7,2 1 104 100 6,9 Legelő 2 202 600 13,8 1 772 700 11,0 1 700 200 10,6 Erdő 2 069 400 13,0 1 904 900 11,8 1 921 000 11,9 Nádas 84 300 0,5 50 900 0,3 49 900 0,3 Terméketlen 916 900 5,7 986 300 6,1 966 200 6,0 összesen 15 997 100 100,0 16 101500 100,0 16 070 900 100,0 A táblázatból kitűnik, hogy az egyébként is meghatározó szerepet játszó szántóföld területe - közel 900.000 holddal - és aránya, tovább növekedett. A kert- és gyümölcsös terület megnövekedése a nagyobb városok külső részein létesült házikertek, a paraszti kertultúrás tanyák, az egyes gyümölcsös telepek és a terjedő bolgár-, illetve bolgárrendszerű kertészetek révén adódott. A fíloxéra-vészt követő szőlőrekonstnikció eredményeként lassú emelkedést találunk a szőlőknél. A szántóterület növekedése elsősorban a rétek és legelők rovására történt, ez utóbbiakból jelentős részeket törtek fel és vettek igénybe a szántóföldi művelés céljaira. Az erdők, a nádasok nagysága - aránya nem változott számottevően tárgyalt időszakunkban, csakúgy mint a terméketlen terület. Hogyan alakult mindez a Duna—Tisza közén? Azon a tájon, mely Magyarország összterületének csaknem egyhatodát tette ki? Vajon hazánk egyes művelési ágainak területéből mekkora rész, hány százalék esett 1895 és 1935 között a Duna—Tisza közére? Ezt állítottuk össze a 2. sz. táblázat segítségével. 4 M.K.Mg.Stat. l.k. 1897. 274. p., 282. p., 286. p., 298. p., 302.p., 306. p. és 310. p., az 1913. évi kataszteri felvételek és a M.S.K. 99.k. 1936. 143. p., 148. p., 163. p., 171. p., 175. p., 179. p., 183.p., 191. p. Hogy az összevetést megtehessük, 1895-ból és 1913-ból is csak a későbbi, az I. vüágháború utáni Magyarország területét vettük figyelembe. 4. M.S.A. 1870-1970. Földterület III. Községsoros adatok 59-70.p. 116-122.p. és 195-213. p., valamint saját számításaink alapján.
