Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcstermesztés a nagyuradalmakon a XVIII. században

A földesurak a nagyobb uradalmaikban kertészeket alkalmaztak, akik gondoskodtak a különböző kertek kialakításáról, azok rendbentartásáról. A nagyobb idénymunkáknál a hozzájuk beosztott segítségeket irányították. Károlyi Sándor többször is kirendelte a rabokat kerti munkák végzésére. „A jövő héten szüntelen a Kertben dolgozzanak a Rabokh, tisztítsák ki a Kertet. Az Porkoláb pedighlen gyakran-gyakran vizitálya meg Őket, hogy az Rabok és Hajdúk ne heverjenek és aluggyanak".

47 1 790-ben a nagykárolyi kertészetben 1 főkertész, 1 kertészsegéd (legény) 6 u. n. kerti hetes (manuarius) és a „Somosi" kertész dolgozott.

48 A főúri kertekben kiemelkedő szerephez jutott a déli-gyümölcsök termesztése. Ez megfelelő felszereltséget és szaktudást igényelt. A XVIII. század kertjeinek különös büszkesége volt az olasz kert, amelyben narancs, citrom, gránátalmafák és más kényes cserjék, mint babér, rozmaring stb. . . . díszlettek különböző edényekben, cserepekben. Télre üveg alatt védett helyeken nevelték, ún. „narancsházakban". A kor divatját követte a Károlyi család is, hiszen ez valamennyire jelképe is volt a főúri gazdagságnak. Nagykárolyban is létezhetett egy üveggel védett terület, ahol az ún. Olasz fákat tartották télen át, amit ,,Ablak alatt való Kert"-nek neveztek. 1712 őszén kelt instrukciójában Károlyi Sándor a következőket rendeli el „. . . azokat kis olasz fa oton Ágok azokat Birs Alma Tsemetékbe kel oltani s viaszban keményen be csinálj. Az Birs Alma és Birs Körtvély tsemetéket penigh Nro 12 Azokat az Várban az Ablak alat való Kertben az Fák mellé kel Egy-egy eöregh lépésre egy mástul ültetnyi, hogy jövő Tavaszra be oltassék. Az mely Poma Gránát, Narancs, Citrom s egyéb olasz fákat, Virágokat Maróthi úr viszen azokatis azon ablakok alat való Kertének aztalára kel fel rakni hogy utána keményebbre kel conserválni zár alatt".

49 Az üvegház szerű objektumról méretéről, formájáról, kiviteléről nem tudunk közelebbit. Az 1779-es nagykárolyi összeírás az előzőekben leírt két kertet említi. Az egyikben 2 üvegházat, 1 aszalót és 1 gyümölcsházat sorol fel. A birsalmát alanyként sokféle gyümölcs oltásánál alkalmazták.

50 1789 júliusában a nagykárolyi kertész jelentésében is szerepel az üvegház. Valószínűleg ekkor ez már nagyméretű, nyugati mintára készült, ahol nevelni tudták a déli gyümölcsöket. „A Károlyi kertész jelenti, hogy apró citromfákh való cserepekbe vagy négyszázra hasonlóképpen Kloszhaushoz 21 gyékényre volna szüksége, azért azokra való költségek hogy appleidáltassanak alázatosan kéri".

51 Károlyi Antal engedélyezte a cserepek és gyékények vételét. A gyékénnyel takarták az üvegházat. A növényeket ezekkel védték a téli hideg éjszakák és a nyári erős napsütés ártalmaitól. Számtalan utalás szól az oltásról, de annak leírásáról csak Lippai J. és Veszelszky A. munkáiból kapunk bő útmutatást. Az alanynak kiválasztott vadfákat kiásták és többnyire állandó helyére ültették, vagy a kertben külön kis faiskolai részt alakítottak ki. Feltételezhetjük, hogy az általuk említett oltásmódokat alkalmazták, de ezekből is a legegyszerűbbet, az ún. hasíték oltást. Ennek a lényege az, hogy a kiválasztott alanynövényt, ha egy ujjnyi vastag volt, akkor földtől fél lábnyi magasságban vízszintesen el47. Kit. P. 397. 297. csomó 48. Karolyi L. 1911. II. 212. 49. Kit. P. 397. 299. csomó 50. Lippai /. 1667. 97. 51. Kit. P. 397. 2. kötet (,,Kloszhaus"/Glasshaus) = üvegház