Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcstermesztés a nagyuradalmakon a XVIII. században

által leírt módszert és a sövény közé termő gyümölcsfákat is ültettek. E fajta azonosítása több szakkönyv tanulmányozása után sem lehetséges. Esetleg hasonlóságot ismerhetünk fel a Bereczki M. által leírt „Mindszenti meggy" fajtával. „Gyümölcse kicsi és élénk, savanyú mint a közönséges meggy; színe olyan piros, mint az Amarellák vagy piros meggyek színe. Nem egyszerre, hanem apródonként érik. Fája akkor virágzik, amikor a cseresznyefélék csaknem mind leértek, tehát körülbelül július derekán. Virágait arasznyi hosszú lecsüngő fürtökben hozza. A fürtön a virágok apródonként nyílnak úgy annyira, hogy mikor az utolsó virágok nyílnak, akkor már az első virágból piros érett szemek is találkoznak a fürtön. A különösséget kedvelőknek való ez csak."

35 A gyümölcsös a négy úttal négy egyenlő méretű gyümölcstáblákra osztott. Az egész gyümölcsös sorba ültetett, különböző nemű, oltott, termő gyümölcsökből állt. Sajnos az egyes fajokra, sem a fák darabszámára, sem a terület nagyságára nem közöltek adatokat. A forrás alapján megállapítható, hogy gondozott gyümölcsösről van szó, amely a család ellátását biztosította, de feltehetően a mezőváros heti piacain a gyümölcs értékesítésére is sor került. Az 1723-i összeírás szerint a nagykárolyi várkastély mellett egy másik kert is tartozott a gazdasághoz. Ez a kert-típus tipikusan jellemzője a XVIII. század kertgazdálkodásának. A sövénnyel és paliszáddal (léckerítés) körülvett kert veteményes, virágos és gyümölcsös kertet foglal magába. „A vár mellett" . . . „Az nagy Veteményes Virágos és Gyümölcsös kert, ki is jó erős fedet Sövénnyel vagyon kéretve á vár felől való oldala penig Paliszatával. Ezen kertnek vadnak 4 Ajtai egyik Nap nyugotról két felé nyiló vas Sarkakon, mindenikh pleses új egyenleő s" egy Kulcsai Zárja, mindenik ajtón mostan csináltatott zörgető vas, ugyan ezen Kertnek Nap nyugotról és Nap Keletrül való kapui vagyis Ajtai felett sindelyes tornácz vagyon, egyiknek Deszka Padlatssa és Kévül benne 2 ülő Székecskék. Ezen Nap Nyugoti Ajtónál kezdődven közép úttya á Kerth közepén á Gyümölcsös fáknál Kérésztől menő Kuglizó Fagyai és Somfával elegyes Spaléros útig. Az út pedig két felől Fagyai Spallérral vagyon. Északról délre menő Kereszt után vadnak N°3. melly utak között vadnak veteményes és virágos Táblák N° 16. Ezen még nevezett Ajtón belől mindgyárt a Sövény mellett - két felől a Kert két szögletéig Lineas Szilva Fák és Sóska Fák vadnak. Más Lineában pedig által ellenben a közép úton két felől az Tablak Széliben Alma, Körtvély és Cseresné fák vadnak és megy. 2. Eperj Fák. A Virágos és Veteményes 16 Táblákh vadnak különb különb féle Spallérjai úgy Manna, Tengeri Szőlő, Rosa és Egres Spallérokkal körül ültetve. A Közép Fagyai Spalléros útnak minden Szögletén vadnak Bástyául Fiatal Barack Termő Fák. Ezen 16. Táblákon kévül A Sövény mellett Északra á Közép Kis Ajtóig, Veteményes keskeny Táblák vadnak N° 5 kinek is az uttya Délrül Szilva Fákkal Lineába be ültetve. Más felől Penig egészen 35. Bereczky M. 1887. IV. 519. (A leírást Oberdick I.: „Illustriertes Handbuch der Obstkunde" c. könyvéből vette át.