Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években

5. sz. táblázat Az anyaállatok számának és összetételének alakulása a mindenkori Magyarország területén A saját apaállattal A saját apaállattal Összesen rendelkezők nem rendelkezők tulajdonában lévő anyajuhok száma 1000 db % 1000 db % 1000 db 1924 774 77,9 220 22,1 994 100,0 1925 839 77,4 244 22,5 1 083 100,0 1926 808 78,2 228 21,8 1 036 100,0 1927 763 79,2 200 20,8 963 100,0 1928 723 78,2 201 21,8 924 100,0 1929 725 79,0 193 21,0 918 100,0 1930 694 78,9 186 21,1 880 100,0 1931 671 78,5 184 21,5 855 100,0 1932 578 78,2 161 21,8 739 100,0 1933 522 79,2 137 20,8 659 100,0 1934 522 78,6 142 21,4 664 100,0 1935 596 80,1 148 19,9 744 100,0 1936 630 78,8 169 21,2 799 100,0 1937 686 77,7 197 22,3 883 100,0 1938 742 76,9 223 23,1 965 100,0 1939 846 76,7 256 23,3 1 102 100,0 1940 814 72,2 314 27,8 1 128 100,0 1941 1 152 52,1 1 058 47,9 2 210 100,0 1942 • • . . • • 1943 987 50,8 955 49,1 1 942 100,0 1944 952 47,5 1 051 52,5 2 003 100,0 Az adatok szerint a juhtenyésztés sajátos helyzete állapítható meg, mivel sem a szarvasmarhánál, sem a sertésnél, sem a lónál nem találkozunk olyan esettel, ahol az apaállat 95%-a a magántenyészetek tulajdonában volt. E helyzetet azonban alapvetően megváltoztatta az ország többszöri területváltozása, aminek következtében 1938-tól a magántenyészetekre jutó tenyészkosállomány hányada fokozatosan csökkent (95,3%-ról 79,5%-ra), míg a köztenyésztésben az arány 4,7%-ról 20,5%-ra emelkedett. Különösen 1941-től, tehát Kárpátalja, de főleg Észak-Erdély juhállományának hatására mutatható ki az apaállatállomány tulajdonviszonyaiban jelentős mérvű változás. Következésképp, az említett országrészek juh tenyésztő gazdaságainak zöme saját apaállattal nem rendelkezett. Hasonló tendencia olvasható le a saját apaállattal, illetve a saját apaállattal nem rendelkező gazdaságok anyajuhállomány megoszlásában is. Amint ezt az adatok mutatják, a két világháború közötti időszakban az anyajuhállomány tekintélyes hányada, 77-80% körüli aránya olyan üzemek, elsősorban a 100 kat. holdon felüli birtokok tulajdonában volt, amely gazdaságok kivétel nélkül rendelkeztek saját apaállattal. Változás 1939-től, de különösen 1941-től mutatható ki, mert az országos apaállatállományon belül a saját tenyészkossal rendelkezők aránya 76,9%-ról 47,5%-ra esett vissza, míg a nem rendelkezők részesedése 23,3%-ról 52,5%-ra emelkedett. A kérdéssel kapcsolatban rá kell azonban mutat-