Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón

alacsony kb. 50 cm magasságú oldalfalban nem tudtak megkapaszkodni a tipró emberek, mint például a magas falú tiprókádakban. A tiprást biztonságosabbá tette mégis a sarok két falrésze, ahol az egyensúlyát vesztő ember megtámaszkodhatott. Ennek megfelelően a tiprás módja is más volt, mint a magas falú kádakban. Előfordult olyan nagy tiprószürü is, hogy két ember egyszerre taposhatta a szőlőt benne. A kitaposott must, urasági emeletes présházakban leeresztő csöveken került a lenti pincébe. Tipróládában a szegényebb kisparasztok, zsellérek tiporták szőlőtermésüket. Patkó alakú tiprólábra, vagy „X" alakú tiprószékre állították,

25 hogy a tipróláda kifolyó nyílása alá kisebb edényt rakhassanak. A láda nagysága akkora volt,hogy kézben egy ember is arrébb rakhatta, szállíthatta. Mikor kiszorult a használatból a XX. század elején, először törköly tartásra, majd burgonya és alma kamrabeli tárolására használták. 4. 1920-tól nem használt tipróláda. Somlóvásárhely h: 100 cm, sz: 65 cm, rövidebb oldalán 6 cm beugrással A szőlőtiprás harmadik módja szapusajtárban való tiprás. Eredetileg a ruhamosásra, lúgozásra használt nagy dongás faedényt, másodlagos funkciójában használták itt fel. Somló mellett a Balaton partján is a mosás jellegzetes, régi eszköze volt.

26 Funkcióbővü25. Veszprém megye déli részében is ismert segédeszköz volt. Vajkai A. 1938. 174. 26. Az uraság számára fonott fonalak szapulására „szükséges két Szapulló Saitárt,Tölgy fábul" vásárolni, írta 1808. március 4-én a devecseri provisor. OL. D. Pápa. Capsa 62. No. 174. A devecseri provisor levelei.