Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Veress Éva: Számítógépes agrártörténeti archívum
foglalóan a következő eredményekre jutottunk: 1. Megerősödött az a hipotézisünk, miszerint az élelmiszerfogyasztás országos struktúrájára és területi tagozódására vonatkozó kép fő vonásai helytállóak; a kép a forrás keletkezési idejére és a megelőző évtizedekre tekinthető érvényesnek (a XVIII. század végének és a XIX. század végének váltásai közé eső periódusra). 2. A numerikus eredményekben sok a részlethiba,adatfeldolgozási botlás. Az országos eredményekben ezek vagy korrigálhatok, vagy messze alatta maradnak az 5 százalékos hibahatárnak; a regionális részletezésben (a megyei összegeknél) a hibahatár szintén 5% alatt mozog, de a korrekciók nem mindig valósíthatók meg. 8 Az ilyen hibák által okozott problémák megfelelő módszerrel háríthatók el. 3. Külön tanulmányt érdemel a városok fogyasztása; itt érdemes leginkább elmélyíteni a vizsgálatot, mert a városok egyedi adatai többet mondanak a változatos tájakat összegző megyei átlagoknál. Nem tartjuk reménytelennek, hogy az élelmezéstörténet, a mezőgazdasági termékek fogyasztási körülményei szempontjából is létre lehessen hozni egy történeti „bázisállapotot", ahol a XX. század derekára érvényes adatok segítségével a közismerten szétszórt és önmagukban nehezen értékesíthető élelmezéstörténeti adatok keretbe foglalhatók volnának. 9 3.4. Járási szintű aratási statisztikák Forráskritikai célzatú próbafeldolgozás készült az 1869 és 1870. évi aratási adatokból, elsősorban a vetésszerkezet területi sajátosságainak és a hozamokkal való összefüggésének aspektusából. A Dunántúlt érintő eredmények kerültek közlésre; 10 az adatanyagot a továbbiakban nem őriztük meg, mert további kutatás esetén más szervezésben új adatfelvételre van szükség. Ennek technikai előkészítése félbeszakadt. esetre segít meghatározni. Rigó 1971., Farkas 1901. — A szakmaközi problematikát illetően Balassa Iván tanácsaiért és Martha Zsuzsanna konkrét hozzászólásaiért tartozom köszönettel. - Még nem vehettem figyelembe a legújabb statisztikatörténeti összefoglalást : Zafïr M. 1979. 885-901. 7. A Néprajzi Atlasznak a kenyérfogyasztás típusait ábrázoló próbalapja, melyet Kisbán Eszter szívessége révén használhattam, lényegében alátámasztja Keleti néhány fennmaradt, kéziratos járási munkatérképét. (Hátsek Ignác rajzai, KSH Könyvtára TD 54., 58., 65. 70. a rozs- és kétszeres-, kukorica-, búza-, árpa- és zabkenyér egy főre számított évi átlagfogyasztás járási atlagáról Vas, Nyitra, Zemplén, Pest, Krassó-Szörény és Udvarhely megyében. A Keleti által közölt egyetlen járási részletességű országos áttekintés (halfogyasztás) hitelességéről Somogy megye vonatkozásában Knézy Judit hozzászólását köszönöm. Ezek után kívánatos a többi Hátsek-féle munkalapot is egybevetni a néprajzi részletadatokkal: hús- és kolbászfélék TD 65., tej, túró, sajt TD 51., burgonya TD 99. 8. A Keleti által végeztetett számítások megismétlésével a hibaforrás többnyire kimutatható, így lehetett már korábban korrigálni a búzakenyér megyei átlagfogyasztását bemutató térkép Bács-Bodrog megyei adatát (Timár- Veress 1970. 252.29. j.). A kevésbé szembeötlő hibák közül a gépi számítások révén derült ki, hogy pl. Hajdú megye esetében hiányosan összegezték a vidék és a városok adatait, a megyei összeg korrigálhatatlan, de a városoké nagy valószínűséggel elfogadható. 9. A XIV-XIX. századi élelmezéstörténetet vizsgáló nemzetközi munkaközösség eredményeinek áttekintéséből úgy tűnik, hogy a bázisállapot módszerére e kutatási témánál is szükség volna. Annales 1975. 10. Veress 1977.
