Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Veress Éva: Számítógépes agrártörténeti archívum
(5) Segédadatok csoportot az előző tárgyi csoportosításba nem illő, továbbá az ellenőrzést szolgáló adatokból képeztünk. Mindezeket azért foglaltuk egy logikai egységbe, mert az előzőktől eltérő számítási műveletekre alkalmasak és ez a tulajdonságuk közös. 1. a gazdaságok száma, 3. iparvállalattal rendelkező gazdaságok száma, 4. műtrágyát használó gazdaságok száma, 5. gesztenyefák száma, 6. eperfák száma, 8. baromfiállomány (db), 9. méhcsaládok száma: kiegészítő adatok; 2. összes terület, 7. összes gyümölcsfa: kontroüösszegek. Készültségi szint: a 63 történeti vármegyéből annak a 27 megyének felvétele készült el, amelyek a Magyar Népköztársaság területének nagy részét tartalmazzák. így az anyag határmenti hiányokkal, de az országhatáron túllépőén áll rendelkezésre. A történeti terület 12 649 összeírt községéből 5495, vagyis 44% esik ide. 2.2 Bedő Albert erdőstatisztikája (1885, 1895) Az először 1885-ben, majd 10 év változásai alapján korrigálva 1895-ben újból kiadott mű teljes értékelése volt tervezve, a történeti országterület 63 magyarországi vármegyéjének területén. Az első kiadás munkatérképünkkel egykorú, a második az 1895-i összeírással nemcsak egykorú, hanem annak - részletadataival — tudatos kiegészítése. A munkát az első, 1885-i kiadással kezdtük a községsorok teljes számszerű adatanyagára méretezve. Próbafelvételt készítettünk a helynevekből, mert az erdőviszonyok sajátosságait tükröző forrásadatok csoportosítása akkor is szükségessé teszi a névmutatót, ha egyébként nem volna lehetőség a névanyag felvételére. (Gyakori, hogy két vagy több község erdeje együtt van megadva; gyakori a külterületek önálló fölvétele.) 5 Az adatok összetétele és csoportosítása: a forrásban adott csoportosításnak megfelelően három adatsort és a segédadatok csoportját az 1895-i mezőgazdasági összeírás felvételéhez hasonló módon állítottuk össze. (1) Az erdőterület az erdőtalaj minősége szerint meghatározott négy osztályban, 1. véderdő, 2. futóhomokon álló erdő, 3. feltétlen erdőtalajon álló erdő, 4. nem feltétlen erdőtalajon álló erdő. (2) Az erdőterület fanemek szerint bontva, három osztályban, 1. tölgy-, 2. bükk- és más lomberdő, 3. fenyőerdő. (3) Az erdőterület bontása a tulajdonosok jogállása és az erdőtörvény szempontjából, 9 osztályban, 1. állami erdő, 2. törvényhatósági és községi erdő, 3. egyházi testüle5. A külterületek önálló kimutatásának nyilvánvalóan nem az az oka, hogy a községhatáron kívül eső (más községek közé ékelődő) földdarabokat esetleg célszerű volna külön számontartani. Sokkal inkább a tartozékként nyilvántartott települések ill. puszták jogi helyzete játszhatott közre. Pest megye 45, Bács-Bodrog megye 14 külön erdővel kimutatott külterülete nagyrészt egykori prédáim. Külön vizsgálatot érdemel majd e külterületek földrajzi elterjedése és kiemelt nyilvántartásuk oka. - Kéziratom nyomdába adása után, Csizmadia Andor professzor szívessége folytán értesültem a tanszékén Kajtár István által végzett újabb kutatásról, mely a polgári nagybirtokfejlődéssel összefüggésben vizsgálja az önálló puszták (egykori prédiumok) közigazgatástörténeti kérdéseit. Egyetemes történeti előtanulmánya: Kajtár 1979.
