Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Várhidy Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazai éremgyűjteményének legszebb darabjai
bősége tárult a kiállításon a látogatók elé. Az Udvarhelyi Méhészegyleten kívül Hutter Gerő mülépgyáros viasz és műlépbemutatója, Szilágyi Márton mézkiállítása és Virág Ferenc nagyon ízléses elrendezésű mézeskalács termékeinek volt nagy sikere Kolozsváron. A kiállításon olyan sok kiállító kapott díszoklevelet és jutalmat, hogy a Méhészeti Közlöny 8 oldalon át csak a nyertesek neveit sorolta fel. 18 Lovak és lovasok érmeken és plaketteken A magyar ló története egykorú a magyarság történetével. Az őshazában élő, majd a vándorló és az ezt követően végleg letelepedő magyarok katonai sikereiben, életformájuk alakulásában és sportsikereiknek nagy részében a jó lovaknak döntő szerep jutott. A festészetben, a szobrászatban és az éremművészetben neves szerzők keze munkája nyomán született meg és születik ma is lovat ábrázoló vagy lovas eseményű alkotás. A ló és lovas érmek, plakettek keletkezése történetének kutatását a szaküodalom egyrészt a kiváló lóegyedek életének ismertetésével, másrészt pedig több lovaseseményről adott részletes beszámolójával segíti elő. A sorozat első érme a „Kincsem" nevű ló születési évszámát is tartalmazó érem, amely ló minden versenye alkalmával - a hazai és külföldi versenypályákon egyaránt — veretlen volt (19—20. kép). Az 1874. március 17-én született ló egész élettartama alatt 54 győzelmet és 6 tiszteletdíjat szerzett, ezenkívül 198 800 forintot nyert győzelmeivel gazdájának. 19 1976. június 21-én éppen száz esztendeje volt annak, hogy először rajtolt és nyert Berlinben. A ló ragyogó teljesítményének bemutatását A. Scharff, a ,,Kincsem" érem készítője úgy oldotta meg, hogy az érem egyik oldalán a budai várat a Dunával, s a pénzt szóró győztes Hungáriát, a másik oldalon pedig egy szárnyas lovat ábrázolt. A művész a szárnyas ló fölé az égbolton írt „Kincsem" név feliratot napfénybe állította olyan módon, hogy a ló nevének betűit összesen ötvenhat csillag alakú díszítésből mintázta meg. Ugyancsak az érem másik oldalán található és a szárnyas ló alatt elhelyezett felirat utal a „Kincsem" ló nagyszerű teljesítményének okára is. A latin idézet így szól: „FORTES CREANTUR FORTIBUS" vagyis az erősek erősektől születnek. A „Kincsem" ló nagyszerű szereplésének éveiben a hazai lótenyésztés emelésére 1877-ben részvénytársaság alakult, amely több jutalomérmet is készíttetett. Ennek a társaságnak két célja volt. Egyik a tenyésztési színvonal emelésére irányult, míg a másik céljaként a lótenyésztők és lóvásárlók közötti kapcsolat kiépítése és fejlesztése jelölhető meg. Ez utóbbi célkitűzés vásárok és kiállítások rendezése és szervezése útján valósult meg a legjobban. A két érem közül az első érem az utóbb említett célból készült és az 1884. október 1-3. között tartott budapesti lókiállításnak állít emléket. 20 A másik éremből azoknak a lótenyésztő gazdáknak jutott egy-egy példány, akik a lovak tenyésztésén kívül az állatok ápolásában is kiváló munkát végeztek. Ezt az utóbbi érmet nemcsak az 1884. évi budapesti kiáüításon adományozták, hanem más alkalommal is. 18. Az V. Magyar Méhészeti Kongresszus és kiállítás. MK. 1912. 165-192. 19. Radó O.-Sivó R. 1966. 70, 75. 20. FL. 1884.X. 2.