Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Balassa Iván: A munkaeszközök kutatásának ikonográfiái forrásai

A MUNKAESZKÖZÖK KUTATÁSÁNAK IKONOGRÁFIÁI FORRÁSAI BALASSA IVÁN Az utóbbi évtizedekben Magyarországon, de Európa sok más országában is, növekszik az érdeklődés a néprajzon belül a történeti kérdésekkel kapcsolatban. Különösen megmutatkozik ez a munkaeszközök kutatása területén, hiszen egyre többen törekednek arra, hogy egy-egy szerszám vagy együttes fejlődésének útját létrejöttének tisztázásával együtt bemutassák. A néprajzi anyagnak a régészetivel történő összekapcsolása már a múlt század végén is foglalkoztatta jeles elődeinket, akik közül sokan azt tartották, hogy a régészet a régmúlt idők néprajza. Elsősorban formai kritériumok alapján sok tárgyat, munkaeszközt egyeztettek, de nem gondoltak az adatok között mutatkozó évszázadok, nemegyszer évezredek áthidalására. így az a helyzet alakult ki, hogy az őskort és a jelenkort jól ismerték, de a középkorról szinte semmi anyaggal sem rendelkeztek. A hatalmas űr kitöltését az is megnehezítette, hogy a régészet, egészen a legutóbbi időkig, szinte semmi figyelmet nem fordított az olyan középkori feltárásokra, melyek a néprajzi kutatás számára is eredményeket hoztak volna. Az ilyen jellegű ásatásokat pedig Magyarországon éppen a néprajztudomány kiemelkedő kutatói szorgalmazták, köztük elsősorban Györffy István és felhívása, útmutatása egy jelentős kötet megjelenéséhez vezetett.

1 Az azóta megélénkült ásatási tevékenység azonban még napjainkban sem tudta távolról sem megközelíteni pl. a római kori ásatások volumenét, nem is beszélve arról, hogy a középkori ásatások nagyobb részét teszik a várak, kastélyok feltárásai és csak nagyon szerény százalék jut a falusi települések megismerésére. így annál nagyobb elismeréssel adózunk dán kollégáinknak, elsősorban Axel Steensbergnek,

2 akik a középkori régészeti feltárások területén, a munkaeszközök megismerése érdekében éppen olyan jelentős eredményeket értek el, akárcsak a szovjet régészek.

3 így aztán a magyar munkaeszközök kutatóinak a középkori régészeti leletek ritkán csordogáló forrásai mellett a többi lehetőségeket is fokozottan figyelembe kell venniök. A levéltári feljegyzések csak elszórtan nyújtanak valamit, hiszen egy-egy tárgy megemlítésén kívül csak ritka kivételként mondanak többet. Még az etimológia segítségével sem árulják el az eszköz formáját, méreteit, különösképpen pedig használatát. E forráshiány 1. Szabó K. 1938. 2. Steensberg, A. 1952.; Steensberg, A. 1968. 3. Dovzsenok, V. J. 1961.