Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csiki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon Majormúzeumának története (1979)

magyaráztak, mutogattak, kalauzoltak, amivel igen ritkán találkozunk mostanában. S még valamit: mind a ketten külön felhívták figyelmünket Keszthely többi látnivalójára." A múzeum látogatottsága Mint minden új létesítményt, úgy a Georgikon Majormúzeumot is fel kellett fedezni, meg kellett ismerni a közönségnek, hogy látogatottsága fokozatosan emelkedjen. Ez a látogatottság — a számok tükrében - így fest: Látogató ebből

. Nyitvatartási idő külföldi 1972 1 239 181 1 hónap 1973 4 156 439 5 és fél hónap 1974 8 739 1 073 5 és fél hónap 1975 11 023 738 5 és fél hónap 1976 12 525 1 074 5 és fél hónap 1977 21 355 1 773 7 hónap 1978 24 970 2 634 7 hónap Említést érdemel, hogy a sok hazai és külföldi elismert szakember mellett több politikai és állami vezető kereste fel a Múzeumot. Ha a látogatók létszámának tükrében vizsgáljuk a forgalmat, nem szabad megfeledkezni arról, hogy itt országos viszonylatban is egyedülálló, olyan múzeumról van szó, mely elsősorban a mezőgazdasági szakoktatás és a mezőgazdasági termelés terén dolgozó, valamint a mezőgazdaság történeti fejlődésével foglalkozó szakembert érdekli. Az épületek fokozatos helyreállításával bővülnek a kiállítások, ha a bemutatókert életre kel és a Georgikon ősi épülete is birtokba kerül, korszerű berendezésével a csatlakozó major együttessel páratlanul álló része lesz a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak. A Georgikon Majormúzeum és a brigádmozgalom A múzeum iránti érdeklődés az utóbbi időben mind több üzem dolgozójának figyelmét, érdeklődését kelti fel. Népszerűségének eredménye, hogy 1977. február 2-án a Pannonker Élelmiszerkereskedelmi Vállalat keszthelyi kirendeltségének hat dolgozója brigádot alakított és „Georgikon brigád" nevet vette fel. Másodiknak az 1978 januárjában beindult Bakony Müvek Keszthelyi gyáregységének 25 női dolgozója 1978. március 30-án ugyancsak „Georgikon Szocialista Brigád"-ot alakított, azzal az indoklással, hogy a „Georgikon Keszthely nevét ismertté tette az egész világon". Ebben a munkában a szocialista brigádok kapcsolatteremtésében sokat segíthet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre Keszthelyi Csoportja, valamint a függetlenített dunántúli titkár, aki helyileg a múzeum épületében van, 1976. VIII. 1-től.