Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon. I.

A szélmalmok lehetnek 4 vagy 6 vitorlások. (Hajtószárnyak, kelepek.) A négyvitorlás szélmalom vitorlájának egyik oldalán deszka, másikon vászon van. A vásznat télre leszedik, nagyon szeles időben csak összegöngyölik. A Kiskunságban a vitorlák megerősítésére használják a prajc vagy prajcsfákat, 2—2 szomszédos vitorla összekapcsolására, egyben kitámasztására az elő- és oldalprajcokat. A hatvitorlás szélmalom vitorlái nem egy síkban fekszenek, hanem kissé ferdén vannak beállítva. A vitorlák legbelső mezőin l-l deszkalap van állandóan felszögezve. A külső mezőkbe keretbe foglalt vásznat tesznek, ez a szél erősségétől függően le és felszerelhető. Van még egy mező, ahol szintén le- és felszerelhető deszkalapok vannak. A szélmalmok őrlő szerkezete teljesen azonos a vízimalmok szerkezeti elemeivel, és ebben az esetben is független a hajtóműtől. A szélmalmok tájtípusai Egyköves szélmalom. A bakostól csak a fordítás technikájában különbözik. Az idők folyamán technikailag tökéletesedik, pl. szitával is felszerelik. Azonban rendszere — t. i. sebességfokozó áttétel nélkül hajtja az őrlőkövet - nem változik. A Kiskunságon még az 1930-as években is több ilyen zömök, vályogfalú malom állott. Lambrecht K. ezt a szélmalmot mondja papucsosnak, s a Zala megyei Monoszló községben álló papucsos szélmalom rajzát adja könyvében. (A rajzot dr. Sebestyén Gyula készítette Monoszlón 1910ben.) Ilyen egyköves szélmalom hajtószerkezete és kőpadja látható Kiskunfélegyházán a Kiskun Múzeumban. Alulhajtós szélmalom. Ezeknek a malomháza kétszintes. A sebességáttétel és a kőpárok a földszinten helyezkednek el. Előnye, hogy az üzem könnyen ellenőrizhető, viszont a földszinten így raktározásra, egyéb műveletekre nem marad hely. A második szinten helyezkedik el a forgássíkot megváltoztató áttétel. A két szint közé iktatható még egy harmadik is, raktározásra. A Kiskunságban és a Hajdúságban építettek ilyeneket szintén vályogból. Feltehetően ezeket nevezi Madarassy László putris szélmalmoknak, mégpedig a melléje épített igen alacsony molnárlakásról, vagy korábban putriról. Adatközlői szerint ezért építettek feltűnően alacsony lakóházakat,hogy el ne fogják a szelet a malom elől.

26 Középhajtós szélmalom. Később alakul ki, mint az alulhajtós, főleg a Duna-Tisza közén terjed el.

27 Három szintes. Földszintjén vannak a kopárok, a középső szinten a sebességfokozó áttétel, a harmadik szinten pedig a forgássíkot változtató áttétel. Pongrácz Pál szerint biztonságosabb üzemeltetésű és a földszinti teret gazdaságosabban ki lehet használni. Mivel malomháza alacsony, a szükséges szélenergiát a vitorlafelület növelésével lehet biztosítani, ezért 6-8 vitorlaszárnnyal működik. Felülhajtós szélmalom. A szélmalmok legfejlettebb típusai, ugyanis, mivel alsó szintjük szabadon marad, lehetőséget nyújt a technológia fejlesztésére, sziták beszerelésére és raktározásra. 26.Madarassy 1933. 23-24. 21. Pongrácz P. 1967. 190.