Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon. I.
János 1832-ben Szatmárból. A hollandi szélmalom, melyre Gáthy János utal, az ún. tornyos szélmalom, 1650 körül jelent meg HoUandiában, de hozzánk ezek szerint nagy késéssel érkezett. Feltehetően a XIX. század közepétől kezdve a különböző építési kötöttségek megszűnése, a technika tökéletesedése, a könnyű és olcsó üzemeltetés és főként a szárazmaloménál jóval nagyobb termelékenység lehetősége volt az, ami megszaporította a szélmalmok számát. Szélmalmot csak építeni volt nehéz, üzemeltetéséhez különösebb szakmai tudás nemigen keUett, inkább csak a vigyázat. így lehet az, hogy a legtöbb szélmalom éppen akkor épült Magyarországon, amikor a nagyvárosokban, főként Budapesten, gőzmalmok dolgoztak, s a vüág megismerte a legfontosabb malomipari gépek magyar feltalálóinak nevét. (Ganz, Haggenmacher, Hankóczy stb.) Míg 1811-55. közt 78, addig 1856-95. közt 624 szélmalom épült. 20 Feltehetően nem egészen pontosak az adatok, de azért némi nagyságrendre utalnak. A szélmalmokat is a gőzmalom versenye tette tönkre, bár nem olyan gyorsan, mint a szárazmalmokat. Kiskunhalason pl. vámleszállítással próbálják a szélmolnárok visszatéríteni a parasztokat, 1/10 helyett 1/12-t kérnek, majd megkezdik a „pitlire őrlést", s osztályozott liszttel szolgálnak. így az első menetet mégis nyerik. Azonban 1890-től a halasi gőzmalmokban megjelennek a hengerek, így szebb lesz a lisztjük. 1905-től a szélmalmok is kísérleteznek ezzel, s még jóidéig tartják magukat. 21 A nagy forgalomból kieső, zárt településeken továbbra is épülnek szélmalmok, így pl. a Bakony fennsíkján, Tésen 1924-ben épül az utolsó. 22 Szélmalom típusok A technikatörténeti irodalom ismeri az ún. bástya- szélmalmokat, melyeknek rögzített irányú vitorlái néhány koraközépkori ábrázoláson tűnnek fel. 2 3 A változó szélirányba fordítható szélmalmoknak két típusa terjedt el, a korábbi bakos, és a XVII. században kialakuló tornyos vagy hollandi szélmalom. Mint említettük, nálunk is a bakos szélmalmok jelentek meg először, de az emlékezettel elérhető időben már nem volt belőlük egy sem. Lambrecht K. többször idézett könyve is csak mint forrásokból, ábrázolásokból ismert típusról szól. A bakos szélmalom esetében az egész malomházat kell a szél irányába forgatni a fordítórúd segítségével. Ilyen szélmalom építészeti leírását adja Pongrácz Pál más európai analógiákból levezetve. 24 A leírásból és a szerkezeti rajzokból kitűnik, hogy eltekintve a forgatható malomháztól, ez a típus lényegében megegyezik a később bemutatásra kerülő egy köves szélmalommal. 19. Gáthy J. 1832. 69-75. 20. M St. Közi. 1894. évfolyamában közölt adatokból 21. Nagy Czirok L. 1951/52. 22. Faller 1936. 13. 23. Pongrácz 1967. 182. 24. PongráczP. 1967.185-187.
