Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon. I.
simaságú lisztet kaptak. Előnye, hogy az első felöntésnél választja ki a korpát, míg a korábbi, sima őrlésnél a búzahéjj is szétzúzódott, s később már nem lehetett olyan egyszerűen kiválasztani. Nálunk a magasőrlés csak a XIX. században lett általános. A XIX. század közepétől kezdve malomiparunk egy időre világviszonylatban híres lesz új, korszerű gépeiről. Azonban az új találmányok a parasztság saját szükségletére dolgozó üzemeibe csak jónéhány évtizedes késéssel jutnak el. Először a hajtóerőt modernizálják (gőzmalmok, a vizikerekek turbinára való cserélése), majd szitákat és hengerszékeket szerelnek be. A szélmalmok, de főként a szárazmalmok helyhiány és a korlátozott energialehetőségek miatt ennél többre nem is képesek. A vízimalmok áüják legtovább a versenyt. Új vízimalmokat ekkor már nemigen emelnek, de a meglévőket korszerűsítik, fejlesztik. Nem egy olyan vízimalomról tudunk, amely korát messze megelőzve az őrlésen túl, a környék villanyárammal való ellátását is biztosította az 1920-as években. 12 A malmok számának alakulását mutatja a két statisztikai adat egybevetése, mely pontosan a magyar malomipar „fénykorát" határolja be. 13 Magyarország malmainak száma 1863 1906 gőzmalom 147 2 040 műmalom 70 — gőz-és vízimalom — 183 hajómalom 4 301 patakmalom 9 173 vízimalom 13 474 13 474 16 590 szélmalom 476 700 szárazmalom 7 966 651 motormalom — 562 Összesen 22 133 20 726 A szélmalmok Az alföldi táj jellegzetes képéhez tartoztak még századunkban is a szélmalmok. Minden valamüevaló város határában forgott jónéhány, és híradásokból tudjuk, hogy a Dunántúlon is voltak, bár jóval kevesebb számban. A technika fejlődését tárgyaló kézikönyvekből sem maradnak ki a szélmalmok, bár a szélenergia felhasználásának eredetét, az első szélmalmok megjelenésének helyét és idejét nem látják vüágosan a kutatók. Anélkül, hogy az egymásnak ellentmondó nézeteket itt ismertetnénk, közöljük a legutóbb megjelent szélmalom monográfia idevágó adatait. 14 12. Saját gyűjtésem, Kapocs, Diszel, Veszprém m. 1977. 13. A Magyar Szent Korona országainak malomipara az 1906. évben. 1909. U.Notebaart 1972. 344.
