Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban

szállási Sallai tszcs is átalakítással és tatarozással biztosított férőhelyet az októberben kapott szarvasmarha törzsállományának.

39 Az 1949 őszi felülvizsgálatok több termelő csoportról (mezőtúri Rózsa Ferenc, karcagi Táncsics stb.) azt állapították meg, hogy épületeik javításával, átalakításával a meglevőnél több jószágot is el tudnak helyezni.

40 Új építkezéseket akkortájt jobbára csak a sertésfiaztatók létesítése jelentett (pl. a mezőtúri Haladás és a kisújszállási Ady tszcs esetében).

41 Kivételt képezett a túrkevei Vörös Csillag tszcs, amelyet a szövetkezeti mozgalom egyik reprezentánsaként kezeltek, s az átlagosnál kedvezőbb beruházási lehetőségekhez juttattak. Ez a közös gazdaság 1949 őszén már új tehénistállót is épített.

42 Bővítette az állatelhelyezési lehetőséget, ho^y egyes termelőszövetkezeti csoportok (pl. a karcagi Kossuth, a mezőtúri Béke) a tagosítás során is jutottak tanyákhoz 43 A kisújszállási Hámán Kató és a túrkevei Vörös Csillag tszcs a földművesszövetkezettől vett át egy-egy istállót.

44 1950-ben lényegesebb változás nem következett be az állatelhelyezés tekintetében. Az újonnan létrejött közös gazdaságok többnyire az induláskor épületeket is vehettek birtokukba, a már működők pedig, renoválással, átépítéssel és új épületek létesítésével követni tudták állatállományuk bővülését. A munkálatok egy részét kölcsön igénybevételével végezték el. Ennek nagysága különböző volt. Egyes, biztató fejlődésű közös gazdaságok akkori mértékkel mérve komoly összegeket kaptak. A túrkevei Táncsics tsz pl. 10.000 Ft épületjavítási hitelhez jutott.

45 Fordulatot hozott az 1951 elején lezajlott kollektivizálási hullám. Ezt követőleg az állatlétszám hirtelen megnövekedése szinte egyszeriben súlyos elhelyzési nehézségeket teremtett. A jószágokat kényszermegoldásként szétszórtan, tanyákon helyezték el. A túrkevei Harcos tsz-nél pl. a szarvasmarhák 10, a lovak 20 helyen voltak.

46 Mezőtúr esetében is azt állapították meg 1951 tavaszán, hogy a közös gazdaságok állatállományának 70%-a „szétszórtan, kisparaszti és kulák tanyákon, illetve istállókban van elhelyezve".

47 A meglevő állomány koncentrálása és az újonnan érkező állatok helyszükséglete igen nagy férőhelyigényt támasztott. A korabeli jelentések, állásfoglalások rendre az építés sürgősségét hangsúlyozták. Ugyanakkor május közepén azt állapították meg, hogy a valóságban a munka lelassult.

48 Erőteljesebb építkezési tevékenység - az 1951. évről szóló összefoglaló jelentés szerint - csak július l-e után kezdődött, de akkor is előfordult, hogy az építőbrigádok tagjait a munkaerőhiány miatt más munkára (aratás, cséplés) osztották be. Akadályt jelentett az is, hogy az állami kiutalásból származó építőanyag rendeltetési helyre juttatásához nem tudtak kellő időben és mennyiségben szállítóeszközt biztosítani. 39. SZML MEZIÖ 1076/1949. 40. MSZMP MB A. 39/2/198. 41. Uo. 42. UMKL FM Tsz. Fó'o. 7551(Tu-27)1949 43. MSZMP MB A. 39/2/198 cs UMKL FM Tsz. Fó'o. 7551(Me-191)1949 44. UMKL FM Tsz Fó'o. 7551 (Ki-169) 1949 cs 7551(Tu-76)1949 45. Uo. 8007/595/1949 46. MSZMP MB A. 39/2/205. 47. Uo. 39/2/207. 48. Uo. 39/2/205.