Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

H. Timkó Ilona: Tökmagolaj készítés a rátóti Fenyvesalja Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben (1977)

A magot úgy szedik ki, hogy bal kézzel magukhoz szorítják a fél tököt jobb kézzel pedig belenyúlnak a húsába, s hézagosan tartott ujjakkal végigfésülik a tök húsát úgy, hogy ki ne szakítsák, mert az jó táplálék az állatoknak. A félbevágott tököt feldarabolják és nyersen vagy főve etetik meg a hízókkal. Marhának csak akkor adnak tököt, ha különösen jó termés volt. 4. Tökmag kiszedése a tök húsából (1976) A tökmag előkészítése, köpesztés A kiszedett tökmagot meg kell szárítani. A szárítás, ha szép napsütéses idő van, kint a szabadban történik. Ha kedvezőtlen az idő,a szárítást a tűzhely sütőjében vagy a kemence tetején végzik, vigyázva arra, hogy a mag meg ne pörkölődjék, mert úgy elillan az olaj. A szárítást mindig úgy kell végezni,hogy a mag ropogós, száraz legyen, különben megavasodik. A mag akkor teljesen száraz, ha a héja kis nyomás hatására is felpattan. Gyengébb tűznél egy hétig tart a szárítás, de erősebb fűtésnél 2—3 nap is elegendő. A megszáradt magot száraz, levegős helyen tárolják, rendszerint a padláson. Amikor a mezei munkák befejeződnek a hosszú téli estéken végzik a köpesztést, vagyis a mag kibontását a héjából. Általában vacsora után ül össze a család,gyakran a rokonság vagy a szomszédság is eljön segíteni. Vidám beszélgetés közben folyik a köpesztés. Néha 20-30-an is összejönnek egy egy estén. Ezekre az alkalmakra süteményeket készítenek és bort kínálnak a háziak.