Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Takács Imre: Búzatermelésünk állami átszervezése az 1930-as években
A szaporító gazdaságok 2,21—4,10 q-nyi többtermése meggyőzően bizonyította, hogy ezen az úton addig kiaknázatlan lehetőség nyílt a korábbiaknál nagyobb termések elérésére. Búzatermelésünk korszerűsítéséhez számottevő mértékben járult hozzá az 1927-ben létesített Gabona- és Lisztkísérleti Állomás, amely az országos búzakataszter elkészítésével szolgálta a hazai búzatermesztés egységesítésének ügyét, és amelynek intézetvezetője, Hankóczy Jenő az általa 1905-ben szerkesztett „farinometer" elnevezésű készülék tökéletesítésével most kidolgozta a lisztek minőségvizsgálatának nemzetközileg elismert új módszerét. 37 Az 1931-1937. évek folyamán megyénként és évenként kiosztott állami akciós búzavetőmag mennyiségéről az I. sz. táblázat adatai tájékoztatnak. Kitűnik ezekből, hogy pl. az 1934-ben kiosztott vetőmaggal (kat. holdanként 1 q-t számítva), a búza országos vetésterületének majdnem 10%-án kiváló minőségűre cserélték át a köztermesztésben addig használt vegyes minőségű vetőmagot. Ez kb. 10 év alatt az egész magyar búzatermelés hasonló átállítását tette volna lehetővé, ha minden évben ugyanennyi akciós vetőmagot osztanak ki, de az 1934 utáni években ezt a keretet takarékossági megfontolásból csökkentették. 37. A Hankóczy Jenő által 1905-ben szerkesztett „farinometer" elnevezésű készülék segítségével számokban is kifejezhetően értékelni lehetett a búza, a liszt és a tészta minőségét. Hankóczynak itthon és külföldön feltűnést keltő üsztminőségvizsgáló kísérleteire felfigyelt a földművelésügyi kormányzat. 1927-ben Hankóczy egy Duisburg-i gépgyárral sorozatban elkészíttette az időközben tökéletesített készülékét, amely , farinograf" elnevezéssel mindenütt elismerést aratott. Hankóczy elmés készülékével az addig nem teljesen megbízható vizsgálati eljárások helyett a búzák sikértartalmának mennyisége, minősége és az egyes búzafajták lisztjéből készült tészták sütőipari értéke biztonságosan volt meghatározható. A farinograf a üszt, illetve tészta ötféle fő tulajdonságáról szolgáltatott minőségi adatokat, mégpedig: a liszt konzisztenciájának állandóságáról (a kelés ideje alatti viselkedéséről), a tészta rugalmasságáról, a siker duzzadásának időtartamáról, a tészta ellágyulási fokáról és a liszt vízfelvevő képességéről. E készülék segítségével a malom- és a sütőipar pontosan megismerhette a különféle búzák lisztjének más-más rendeltetés szerinti használhatóságát. A földművelésügyi miniszter megbízásából Hankóczy a magyar búza külföldi versenyképességének emelésére 1928-ban megszervezte az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Állomást, amely azután vidéki búzavizsgáló laboratóriumaival (Békéscsaba, Debrecen, Magyaróvár, Pécs, Szeged), az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomással, továbbá számos növénynemesítő gazdasággal együttműködve, kiválasztotta az ország különböző tájain legjobban bevált búzafajtákat ezeknek a köztermesztésben való általános elterjesztésére. Hankóczy nem szabadalmaztatta viMghírűvé vált készülékét, mert a világszabadalom nagy összegű illetékét nem tudta volna megfizetni. Ennek következtében külföldi szakemberek a farinograf lényegtelen átalakításával költségmentesen juttathatták hozzá hazájukat e kitűnő magyar konstrukció használatához.
