Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Takács Imre: Búzatermelésünk állami átszervezése az 1930-as években
A körzetenkint termeszteni ajánlott búzafajták ekkor a következők voltak: Alsódunántúlon... B 1201,B 1014 Sz 1055,Sz 1242 Felsődunántúlon .. B 1201, - Sz 1055,Sz 1242 - H 1140, H 1201 Duna-Tisza közén . . B 1201, - Sz 1055, Sz 1242 Sz 17 H 1140, H 1201 Tiszántúlon B 1201,B 1014 Sz 1055,Sz 1242 - H 1140, H 1201 Északi Dombvidéken . . - Sz 1055, Sz 1242 Sz 17 H 1140, H 1201 A nemesített vetőmagot a tiszavidéki búza napi tőzsdei középárfolyamán a vetőmagfelár és a szállítási díj felszámítása nélkül, de a gabonajegy (boletta) mindenkori árát hozzászámítva, kapták a gazdák azzal a kikötéssel, hogy egész termését vételre felajánlják az akciónak. A termelőknek fel nem számított költségeket állami támogatásképpen az akció fedezte. Ezenfelül kistermelőknek, ha tengelyen vitték el a vetőmagot, az Országos Növénytermelési Hivatal mázsánként még egy pengő fuvardíjtérítést is fizetett. Cserébe szintén kaphattak a kistermelők minőségi vetőmagot, amelynek minden mázsájáért 115 kg szokványbúzát kellett adniuk. Ebben az esetben is megkapták az egy pengős fuvardíjtérítést, ha nem merült fel vasúti szállítási költség. A cseréket a gazdasági felügyelők közreműködésével bonyolították le. Az eredeti nemesített búzavetőmag szaporításáért mázsánként 4, az utántermesztettéért pedig 2 pengő felárat kaptak a termelők. Ezzel szemben az akció megkövetelte, hogy az átveendő vetőmag 99%-os tisztaságú, legföljebb 0,2% gyommagot tartalmazó, üszögmentes, osztályozott és 98%-ban csíraképes legyen. A gabonapoloska szúrta szemek aránya legföljebb 2% lehetett, de rendszerint a 0,5%-ot sem érte el. A vételre felajánlott vetőmagból termelője két, egyenként 3 kg-os típusmintát küldött az Országos Növénytermelési Hivatalnak. Azok egyikét a sikértartalom, a sikérminőség és a liszt sütőipari értéke szempontjából a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás, a másikat a szemek külseje és a csírázás tekintetében a Vetőmagvizsgáló Állomás szakemberei vizsgálták meg. Elszállítás előtt a Vetőmagvizsgáló Állomás kiküldöttje a helyszínen is megvizsgálta a vételre felajánlott tételeket és ha mindent rendben talált, a zsákokat ólomzárolta. A helyszíni vizsgálatra a kiküldött magával hozta azt a típusmintát, amelyet a termelő küldött. Ezzel a helyszínen bemutatott búza minőségének egyeznie kellett. Az akció 1931-ben nem indulhatott kizárólag a növénynemesítő telepeken előállított, illetve az ilyenek vetőmagjából utántermesztett maggal. A Bánkúti Uradalomnak mindössze 38 vagon készlete volt; a Székács Elemér vezetésével 1906-ban megalakult Vetőmagnemesítő és Értékesítő Részvénytársaságtól a szükségletnek megfelelően 47 vagonnal vásároltak, a Hatvani Uradalom pedig nem adott el vetőmagot. 25 Az Országos Növénytermelési Hivatal kénytelen volt tehát szükségletét az első évben részben olyan megbízható gazdaságokból beszerezni, amelyek nem régen a nemesítőtől vásároltak vetőmagot vagy a nemesítőnek voltak szaporító gazdaságai. 25. Az első nemesített Székács-búzák 1915-ben kerültek nagyobb mennyiségben forgalomba, és az akkori világháborús helyzet ellenére is gyorsan terjedtek az országban.
