Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Pintér János: Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében
Csongrád megyében és Szegeden nagyjából hasonló volt a helyzet — s mivel csak a bevetett terület százalékos megoszlása áll rendelkezésünkre - a fontosabb termények egymáshoz viszonyított arányát ennek alapján mutatjuk be a 6. táblázatban. 25 6. táblázat A beveteti terület megoszlása a fontosabb termények szerint Csongrád megyében, Hódmezővásárhelyen és Szegeden Búza Rozs (őszi és tavaszi) Árpa (őszitavaszi) Zab Kukorica Burgonya Cukorrépa Egyéb Összesen Csongrád m. 1901-1905 átlag 39,5 10,6 10,2 4,8 19,2 1,8 0,5 13,4 100,0 1906-1910 átlag 36,4 10,1 12,6 5,1 19,9 2JS 0,5 12,9 100,0 1911-1915 átlag 34,6 11,2 11,2 5,3 20,8 3,9 0,5 12,5 100,0 Hmvshely 1901-1905 átlag 52,6 0,3 9,9 1,3 30,0 0,4 5,5 100,0 1906-1910 átlag 51,2 0,9 10,3 0,8 30,7 0,4 5,7 100,0 1911-1915 átlag 52,0 0,8 8,7 0,9 28,5 0.3 0,2 8,6 100,0 Szeged 1901-1905 átlag 12,0 39,2 3,7 0,4 28,0 11,5 5,2 100,0 1906-1910 átlag 38,7 8,7 3,5 1,7 35,2 0,7 11,5 100,0 1911-1915 átlag 30,7 25,2 5,9 2.3 24,2 2,0 9,7 100,0 Magyarország 1901-1905 átlag 31,2 10,4 9,4 9,3 20,7 4,8 0,9 13,3 100,0 1906-1910 átlag 30,3 9,7 9.5 9,3 20,8 5,1 1,0 14,3 100,0 1911-1915 átlag 28,9 9,4 9,5 9,3 21,5 5,3 1,3 14,8 100,0 Az egyes növények közül a gabonafélék — mindenek előtt a búza — messze kiemelkedtek. A búza vásárhelyi túlsúlya (a vetésterület több mint felét ezzel a gabonával vetették be) 15 esztendő alatt változatlanul megmaradt, s messze meghaladta a megyei és az országos arányokat. A kukorica magas százaléka a helyi sertéstenyésztés nagyarányú felfutásával volt összhangban, erről később még szó lesz. Hogyan alakultak a learatott területek a termesztett növények szerint Hódmezővásárhelyen ebben a 15 esztendőben? Erre igyekszünk választ adni a 7. sz. táblázattal. 26 A táblázatból kitűnik, hogy a vásárhelyi növénytermesztési struktúrában számottevő változás a vizsgált 15 esztendő alatt nem történt. A belterjesedés jeleit a takarmánynövények területének számottevő gyarapodása jelzi. Természetesen a növénytermelési struktúra vizsgálatánál a talaj- és éghajlati adottságok is meghatározó szerepet töltöttek be, s ez is magyarázza korszakunkban a vásárhelyi szántóföldeken található rozs, zab, burgonya és cukorrépa csekély termesztési területét. 25. M.S.K. 66. k. 30., 32., 34. és 37. alapján. 26. M.S.K. 66. k. 67., 99., 131., 162-163, 254., 287., 319., 350-351., és 383. alapján.