Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig

fiállomány: tyúk 21,68, pulyka 0,68, lúd 5,63, kacsa 2,68, galamb 2,25 millió darab. A legsűrűbb állományt Csongrád, Hajdú, Torontál, Bács-Bodrog, Csanád, Temes, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben és Arad megye sík területein találták. Megye 1000 lakosra jutó baromfiak száma, db Csongrád Hajdú Torontál Bács-Bodrog Csanád Temes Jász-Nagykun-Szolnok Arad 5623,50 4956,00 4745,20 4736,30 4406,50 3633,60 3460,40 3122,10 Országos átlagban 2325,50, az egyes országrészekben pedig Dunáninnen 2421,40, Dunántúl 2200,10, Tiszáninnen 1870,70, Tiszántúl 3189,20 és Erdélyben 1665,30 baromfijutott 1884-ben 1000 lakosra.

20 Már 11 év múlva, 1895-ben újra összeírták az ország baromfiállományát, mégpedig az 1895: VIII. törvénycikkel elrendelt mezőgazdasági üzemi statisztikai felvétel alkalmával, ekkor azonban fajonkénti részletezés nélkül. A két statisztikai felvétel eredményeinek számszerű összehasonlítását a szapora és rövid életű baromfiak esetében az is nehezíti, hogy a két adatfelvételt az év más-más hónapjában (szeptemberben, illetve novemberben), továbbá egymástól eltérő összeírási utasítások szerint hajtották végre. így az, hogy az összeírt baromfiak létszáma 1895-ben (Horvát-Szlavonországé nélkül) 24,96 milliónyi, vagyis 24,2%-kal kevesebb volt, mint 1884-ben, tulajdonképpen nem mond nekünk sokat.

21 A csökkenés elsősorban arra vezethető vissza, hogy a novemberi adatfelvételkor az évi szaporulatnak már nagyobb része piacra került. De volt egy másik ok is, a bizalmatlanság, a számszerűen kevéssé ellenőrizhető baromfiak eltitkolása.

22 1895-ben is az Alföldön, főként Csongrád, Békés, Bács-Bodrog, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében, a Dunántúlon pedig Győr megyében volt legsűrűbb a baromfiállomány. Mindkét felvétel adataiból egyértelműen kitűnik a baromfitenyésztés nagy szociális jelentősége, hiszen 1884-ben az ország baromfiállományának 85,5%-át, 1895-ben pedig 89,8%-át parasztgazdaságokban, ületve a 100 kat. holdnál kisebb gazdaságokban tartották.

23 A XIX. század végéig — mint említettük — még sem a kormányzat, sem a társadalmi körök nem fordítottak elég gondot a baromfitenyésztés fellendítésére; a tenyésztők senkitől sem kaptak útmutatást, hogyan kell a baromfit okszerűen tenyészteni, tartani, hogy jó minőségű húsa, tojása, zsírja és tolla mind belföldön, mind külföldön nagyobb 20. Ua. 21. A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. Negyedik kötet. 1900. 71.* 22. A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. Első kötet. 1897. 185.* 23. Magyarország hasznos háziállatai. . . 1886. 77. - A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. Negyedik kötet. 1900. 71.*