Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Kovács Miklós: Adatok a takarékmagtárakról

évek szomorú tapasztalatai eléggé feltüntették üy takarék magtárak szükségét s mindannyiunknak kötelességévé teszik üyeneknek keletkezését kitelhetőleg előmozdítani s a meglevőket életerőre segíteni." Az előbbiekben tárgyalt takarékmagtárak általános típusúak voltak. Ilyenek és hasonlóak 1867-ben Felvidéken is alakultak. De ott egy más típusú is jelentkezett. Gömör megye egy „Ó Klenócz városában" tervezett „részvényes" takarékmagtár alapszabály tervezetét terjesztette fel. Ebben írta: „Klenóc városában részvényekre alapított, s a részvényeseket s azok utódait az éhszükségtől megmenteni czélzó Takarék magtár száradékoltatik alapítani. Tagja lehet minden egyén, község és társulat."

29 Az alapszabályok szerint: egy részvény ára az alakulásnál egy fél küa gabona, fél küa zab és 50 oszt. ért. krajcár. 50 részvénynél többet senki nem bírhat - kivéve Klenóc városát és az ottani evangélikus egyházat, e két testület 100 „részvény bírhatására jogosíttatik."

30 A kibocsátásra tervezett részvények száma 2000, de ha 1000 részvény elkelt, a takarékmagtári egylet megalakultnak volt tekintendő. „A részvényesek terhekben úgy, mint a javakban aránylag osztozkoznak". „A kölcsön kiadásra határozott mennyiség, 20% osztatik ki." - „A kamat osztaléknak csupán akkor leend hele, ha a magtár értéke 4000 küára szaporodott már." A kölcsön igénybevételénél a részvényesnek elsőbbségi joga volt a nem részvényessel szemben. A kölcsön vételére jelentkező részvényesek kielégítése után a magtári vezetőség (elöljáróság) bárkinek adhatott kölcsönt, akinél elegendő biztosítékot látott, s aki kezeseket állítani tudott. A magtárba, alapításakor 38 iccével később 37-tel szedetik be a termény, viszont a kölcsönadásnál a fél küa „csak 36 itczével számíttatik." Az egylet a készletével pereskedni is jogosítva leend". - A szavazatszám a tulajdonban lévő részvények szerint változik: . . 5 részvényig 1 szavazat 10 részvényig 2 szavazat 15 részvényig 3 szavazat 20 részvényig 5 szavazat és „így bír fokonkinti szavazat többletet a részvény; — 10 szavazatnál azonban többet nem lehet bírni senkinek sem." — 31 A részvényesek meghatalmazott képviselők által gyakorolták jogaikat. A közgyűlés 30 részvényes jelenléte esetén volt határozatképes, de az alapszabályok esetleges megmásítására összehívott közgyűlés csak akkor, ha azon a részvényesek 2/3-a jelent meg. „Az egylet vagyona igazgatásához egyedül s örökre csak az egyletnek leend joga; s a mely részvényes ezen elvet tényleg megsértené, - elveszti részvény tőkéjét." A takarékmagtár ügyeinek vitelére (igazgatására) az „Elnök-felügyelő, továbbá a „Jegyző" vannak hivatva. A magtár kezelésére két magtári „Gazda tartatik". Ezek egyike egyúttal pénztárnok is. Neki szabályos kiadási és bevételi napló vezetése volt a kötelessége. Csak az elnök utalványozhatott s csakis az ő utalványára volt szabad kölcsönt adni. — Az elnökön, 29. Klenóc a Rima felsó' folyása völgyében fekszik, magas hegyek között. Gömörmegyei falu, 2800 lakosa - a korabeli leírás szerint - sok mákot és fó'zeléket termesztett, durva gyapjút készített, marha- és juhtenyésztést űzött s híres sajtot készített. 30. A „küa" vidékenkint változó űrmérték volt, száraz, szemes termények mérésére használták. Volt, hol 2 pozsonyi mérőt, másutt egy p. mérőt (kb. 62,5 liter) értettek alatta. 31. Az „icce" folyadék vagy szemes áru mértéke. 1 icce kb. 0,8 liter, de ez is változó volt. A nagy icce kétszer akkora volt. Városonkint is meghatározták, az iccés edényre ráütvén a város neve mellett a város bélyegét - városi icce.