Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Nováki Gyula: Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben

Egyéb irtvány föld-emlékek a Börzsöny területén Az irtványföldek sorát bizonyára tovább lehetne bővíteni levéltári kutatással, térképek és terepbejárások segítségével. A Börzsöny területén, a fent ismertetett emlékanyagon felül, még az alábbi adatok kerültek elő eddig: 1505-ben Kemence határában említenek „Asalopathaka"-t,

24 az „aszaló" alapján esetleg irtványföldre gondolhatunk.

25 A már többször tárgyalt 1779—1780. évi bernecei határtérképen a községtől Ny-ra „Tőgyes Lászok" és „Poros laszok" felirat jelöl egy-egy nagyobb parcellát, Diósjenő határában pedig a Kámor hegy alatt a 2. katonai felmérésen olvashatunk „Lász Rétek"-et,

26 mindkettő feltehetően ugyancsak irtványföldekre utal.

27 A nagybörzsönyi, már említett 1852. évi felvételi jegyzőkönyv és az ehhez csatolt kisebbített kataszteri térkép a faluhoz közel eső Farkas völgy mélyebben fekvő részén és a mai Nagyirtáspusztánál még használatban lévő irtásföldeket, az utóbbitól Ny-ra pedig a „Homlokkő" elnevezésű helyen (a mai Nagykoppány körül) részben már felhagyott szántóföldeket tüntet fel. A 2. katonai felmérés (1840—1845) Perőcsény határában a Várbükk alatt ÉÉNy-ra „Lukas Irtván" nevű helyet tüntet fel, de már erdővel borítva.

28 A már említett bernecei 1862. évi kataszteri térkép a községtől Ny-ra, a nagy szántóföldek végében „Varga irtvány" néven jelöl egy kisebb területet,

29 bár ennek ekkor már aligha lehetett irtvány-jellege. 1864-ben Hont község mellett „Kaszási rét, irtásföld"-et említenek, a Kis- és Nagyvár hegyeket pedig ugyancsak „ortások"-nak, melyek „valaha erdők voltak".

30 Ugyanekkor Berkenyével kapcsolatban említik, hogy másfélszáz éve (tehát 1700 körül) jöttek ide németek Frankfurt/Majnából és ekkor kezdtek erdőt irtani. A „Schmidt Acker"-rel kapcsolatban írják: „ma jó szántóföld, hajdan nagy mennyiségű bükkfa állt, itt égették a szenet a kovácsok".

31 „Szenes szántóföldek"-et említenek Nagyoroszi határából is, ahol egykor szénégetés folyt.

32 De nem csak írásos adatokat találunk, hanem a nagybörzsönyi Rustok és a bernecebaráti Jelene hegyhez hasonlóan a felszínen máshol is megtaláljuk az egykori szántóföldek maradványait. Verőcétől É-ra a Borbély-hegy tetején sűrű erdőben kősorok, Szokolya felett É-ra, valamint ellenkező irányban a Nacsapéreg alatt az erdő szélén ugyancsak régi kősorok és teraszok húzódnak.

33 Nagymaros felett a Hegyestető és a Szent Mihály hegy közötti magas hegyhát szélén, sűrű öreg erdő takar egy kanyarodó kősort. Nagybörzsöny határában a Górhegy oldalában és ettől távolabb D-re a Ganádi patak felett, a Bánya hegy É-i lejtőjén láthatunk ma is sok teraszt, melyek a hegytetőig felhúzódnak és egy részük ma is művelés alatt áll.

34 24. Bakács I. 1971. 133. 25. Takács L. 1969. 26. 2. katonai felmérés XXXII. 46. 27. Balassa I. 1965. 5. 28. 2. katonai felmérés XXXI. 46.; Az 1856. évi erdészeti térkép tölgy- és bükkerdőt jelez (OL S-16. XX. 665). 29. OL S-78. Bernece kataszteri térképe. 30. Pesty F.: Helységnévtár. Hont vármegye. 129. 31. Uo. Nógrád vármegye. 25. 32. Uo. 297. 33. Miklós Zsuzsa szíves közlése. 34. Utóbbiakat már a 2. katonai felmérés is feltünteti.