Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Nováki Gyula: Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben

A következő térképek, amelyek ugyanezen a területen a szántóföldeket is feltüntetik, már a XIX. század második harmadából származnak: a 2. katonai felmérés (1840-1845),

10/b

, valamint három kataszteri térkép, 1852-, 1862-ből és kb. 1860—1870 közötti évekből.

11 Az ezeken feltüntetett parcellák alakja és mérete általában azonosítható az 1779—1780. évi térképpel, az eltérések származhatnak mérési hibából, de méginkább területi változásokból. Az egész fennsíknak a legkeletibb szélén két területet érdemes közelebbről megvizsgálni, amelyeket az említett térképeken sikerült összevetni. A Jelene hegyen az ún. Hármashatár (Ság (Ipolyság, ma Sahy) — Hont — és Bernece (Bernecebaráti) határának találkozási pontja) — tói Ny-ra eső hegynyúlvány az egyik (12. kép 1—3.), a másik pedig az ugyaninnen DNy felé vezető zöld jelzésű turistaút mellett van (12. kép 4—5). Az egyes részeket megszámoztam és táblázatban ismertetem a térképekről leolvasható területhasználatot: 1 2 3 4 5 1779-1780 deserta szántó deserta deserta szántó 1840-1845 szántó erdő szántó szántó erdő szántó erdő 1852 erdő erdő szántó ? erdő 1862 szántó 7 szántó szántó parlag szántó szántó parlag 1860-1870 erdő erdő erdő legelő legelő A térképek összehasonlításából kitűnik, hogy az egyes parcellák felhasználása állandóan változott. Ugyanaz a terület hol szántóföld, hol parlag, hol legelő, hol pedig erdő volt. 1780 után ugyan kerek 60 év múlva ismerjük csak a következő adatokat, ezután pedig kb. 5—10 évenként következnek a térképek, mégis arra következtethetünk, hogy az irtásföldeknél szokásos többszöri elparlagosodással, helyenként beerdősüléssel, majd újra feltöréssel állunk szemben valamennyi parcellán. A XVIII. század 2. felében még intenzív földművelés folyt a két, általunk vizsgált területen, azonban a XIX. század közepén a beerdősülés már előre haladott állapotban volt, 1870 körül pedig már egyáltalán nem szántották. Ezt támasztja alá az 1864. évi futólagos adat is, amely szerint a Jelene hegy erdei „valaha szántóföldek voltak".

12 Az egykori szántóföldek egyes részeit egy ideig még legelőnek használták, de a ma álló fák alapján utóbbiakat is legkésőbb a századforduló táján visszahódította az erdő, amiben bizonyára a tudatos erdőgazdálkodásnak is része volt. 10/b. 2. katonai felmérés XXXII. 45. 11. OL S-78. Bernece kataszteri térképei. \2.Pesty F.: Helységnévtár. Hont vármegye. 133.; Az 1852. évi kataszteri térkép felvételi jegyzőkönyve a Kalakócs völgy és a Jelene hegy környékén összesen 203 hold és 745 négyszögöl szántóföldet jelöl meg, amiből 53 hold állt használaton kívül. Utóbbiakra - akárcsak a nagy-