Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Nováki Gyula: Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben
A pontos felmérés terén további előrehaladást jelentett a 3. katonai felmérés (1872—1873). 7 Ezen a hegy K-i, legmagasabb platóján világosan felismerni a kősorral körülzárt, ma már erdős területet, amely eszerint ekkor még fátlan volt, ugyanígy az őskori telep ÉNy-i lejtője is, amely ma is füves nyüt hegyoldal. Az ettől DNy-ra lévő egyenes kősorok helyén azonban már erdőt jelez. A hegyoldal többi részén több „H" (Heide-legelő) jel utal arra, hogy ekkor már végleg felhagytak a hegy felső részének a művelésével. A négy térképpel a Rustok alakulását a XVIII. század 2. feléig tudtuk visszakövetni. Ezek szerint a Ny-i nagy lejtő teljesen fátlan volt, ugyanígy a XIX. század közepéig is, de a század 2. felében már több részén megindult a beerdősülés. A ma álló fák alapján a legfelső plató is beerdősült legkésőbb a századforduló táján. Sajnos arra vonatkozóan, hogy ténylegesen mikor hagyták abba a szántást és mikor vált a terület parlaggá, legelővé, semmi adattal sem rendelkezünk. A ma élő öregek nem is hallottak arról, hogy a Rustok felső harmadán valaha is szántottak volna. 1864-ben még említik, hogy a Rustok „az erdőbe nyúló hegy oldalban fekvő szántóföld", 8 de ebből nem tűnik ki, hogy ez alatt csak a hegy alján ma is felnyúló szántóföldeket értették-e, vagy a felső részeket is. Bernecebaráti - Jelene hegy A Börzsöny egy másik területe, ahol régi szántóföldek nyomaival találkozunk, a Bernecebaráti községtől K-re, kb. 4 km-re elterülő erdőségben van. Amíg a nagybörzsönyi Rustokon a régészeti ásatás volt a kutatás kiinduló pontja, itt a régi térképek adatainak elemezése után került sor a terepbejárásokra. A legkorábbi, előttem ismert térkép, amelyik Bernece határát ábrázolja, 1779-1780-ból származik (10-11. kép). 9 Igen alapos, pontos munkának tűnik. Minket közelebbről most a községtől K-re eső határ érdekel, amely teljes egészében a Börzsöny hegység ÉNy-i, erdőborította nyúlványához tartozik. A hegyek rögtön a község szélén kezdődnek, átlag 250 m tszf magassággal és a község messze elnyúló határán belül lassú emelkedéssel 500—600 m körüli magasságot érnek el. 7. 3. katonai felmérés 4862/1 8. Pesty F.: Helységnévtár. Hont vármegye 53. (OSzK Kézirattár Fol. Hung. 1114.) 9. OL S—11. 782: 1. Az eredeti térkép 1814. évi másolata (erre a térképre Miklós Zsuzsa volt szíves felhívni a figyelmemet). A község területéró'l van egy 1744. évi térkép is (OL S—11 782 : 2), ez azonban az akkor még különálló Bernece és Baráti községek határvonalát jelzi csak. Ezen is találunk két, minket érdeklő' „Agri" feliratot a „Zavori Földek" és a „Csonokor" nevű földeknek megfelelő helyen, amelyeket a későbbi térképek is szántóföldnek tüntettek fel. Mindkét földrész magas fekvésű, az általunk tárgyalt területhez kapcsolódó fennsíkon van, ma is művelés alatt állnak.; Az 1782. évi 1. katonai felmérés (XIII. 15.) az előzőkhöz hasonlóan csupasz területet jelez a Hármashatártól egészen Bernecebarátiig, de ezen belül nem tünteti fel a meredek, földművelésre teljesen alkalmatlan hegyoldalak erdőségét.
