Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Nováki Gyula: Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben

RÉGI SZÁNTÓFÖLDEK NYOMAI A BÖRZSÖNYBEN NOVÁKI GYULA Régi szántásnyomok régészeti módszerrel történő vizsgálatának Magyarország területén kívül már több országban nagy hagyománya van, sok helyen állapítottak meg és tártak fel őskori, rómaikori, illetve újkori maradványokat.

1 Hazánkban e téren a legutóbbi időkig nem történt kutatás, ezzel a témakörrel csak a néprajzi és történeti irodalomban találkozhattunk.

2 Az alábbiakban a Börzsöny hegység területéről számolok be ilyen irányú régészeti kutatásról. Nagybörzsöny - Rustok hegy Nagybörzsöny község felett emelkedik a Rustok nevű hegy (1. kép). Több mint 1,5 km hosszú Ny-i lejtője az utolsó házak felett kezdődik és néhol meredek, néhol enyhébb szögben, de egyenletesen emelkedik a tszf. 484 m magas tetőig. A hegy többi oldala, így a Börzsöny patak völgye, a Kereszt völgy és a Hosszú völgy felé igen meredek. A viszonylag enyhe lejtőjű Ny-i oldal alsó harmadát ma szántóföldek, szőlők, gyümölcsösök foglalják el. A hegy felső kétharmada azonban erdő, illetve néhol nagyobb területen legelő, részben elbokrosodva. A legmagasabb részt őskori eredetű, 7,48 ha területű sáncvár foglalja el. A kő-, illetve földsánc a Ny-i és É-i oldalát, valamint a K-i, összekeskenyedő részt védte, a Kereszt völgy felől maga a rendkívül meredek oldal jelentett védelmet. A sánc legtöbb helyen elmosódva, átalakítva, de jól nyomon követhető. Az őskori telepen belül és kívül teraszok és kősorok húzódnak (2. kép). Már az első, 1972. évi terepbejárásnál világossá vált, hogy ezek egy része nem az őskori védő művel függhet össze, hanem egykori szántóföldekből kidobált kövekből képződtek. Több helyen azonban nem lehetett egyértelműen elválasztani a sáncot a sokkal fiatalabb korú és egészen más 1. Pl. Jankuhn, H. 1969. 285. „Ackerfluren", 25, 53, 57. kép, 7, 8, 15. t.; Bowen, H. C. 1970.; Balassa I. 1973. 67, 68, 150. 2. Régészeti terepbejárással a közelmúltban Torma István állapított meg a Tamási (Tolna m.) határához tartozó er dó'ben földművelésre utaló teraszokat, amelyek egy, a török időben elpusztult faluhoz tartoztak {Torma I. 1974). A kézirat tanulmányozásra való átengedéséért ezúton is köszönetet mondok.; Hasonló körülmények között ismer Balassa Iván a Hegyközben Nyiri község mellett szántás-nyomokat (szíves szóbeli közlése alapján).; 1975-ben pedig Sümeg mellett az egykori Sarvaly, ugyancsak a törökkorban elpusztult középkori falu (Holl Imre és Parádi Nándor ásatása 1969-1974) maradványai mellett közvetlenül, a sűrű erdőben sikerült szántóföldek nyomaira találnom. A régészeti kutatásnak tehát bő lehetősége lenne ezen a téren nálunk is.