Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Korek József: Termény- és virágkiállítások a Magyar Nemzeti Múzeum épületében 1851-1862 között

b) Kerti terményekre. 1. A legszebb karfiolnak egy kis ezüst és 1 bronz érem. 2. A legszebb töknek 2 bronz érem. 3. Asztali boroknak 1 nagy, 1 kis ezüst és 1 bronz érem. 4. Sajt- és túrónak egy kis ezüst és egy bronz érem. c) Gazdászatiakra. 1. A legszebb búzának 1 nagy, 1 kis és 1 bronz érem. 2. A legszebb árpának ugyanúgy. 3. A legszebb zabnak ugyanúgy. 4. A legszebb repczének ugyanúgy. „Az érmeken kívül ösztöndíjak is fognak pénznemben kitüzetni. A jutalmakra ajándékozott pénzeket szíveskedjenek szept. 15-ig bejelenteni. Ezeken kívül oly tárgyak, melyek az elősoroltakban nem foglaltatnak, de a bíráló választmány által érdemeseknek találtatnak, — illő kitüntetésben részeltetnek".

13 A nagyszabású előkészítés tiszteletadás kívánt lenni a 2. londoni világkiállításnak, amelyet 1862-ben rendeztek.

14 Több lap hírül adta, hogy a Múzeumkertben külön épületet állítanak fel a kiállítás céljára. Ez már sok volt a 48-as eszméket tisztelő fiataloknak, és a Nővilág ezt írja: „a Múzeumkertben a kertészegylet kiállítási üvegházat szándékozik elhelyezni, amelyet egynéhány lap kristálypalotának szeretne nevezni. . 5 A cikkíró a londoni 1851-es I. világkiállítás palotájára utal, amikor a kristálypalotát említi és arra a nagyzolásra, amelyet a nagytőke a szabadverseny propagálása érdekében kifejtett. A közhangulat rossz volt, de a kiállítás ment tovább, s mint a Sürgöny írja: „A kiállítást Pálffy Móric helytartó úr jelenlétébe Kubinyi Ágoston nyitotta meg". A tudósító megjegyzi, hogy az egyes kiállítási osztályok az uralkodó szárazság ellenére elég gazdagok — „különösen a méhészet, melyre nézve e téreni legújabb találmányok mutattattak be. A gazdasági géposztály szintén figyelemreméltó".

16 Az 1862. évi kiállítás ismét a régi nemzeti és pesti sérelemre terelte a közfigyelmet, a Múzeumkert szánalmas állapotára. A nemzeti adakozásból 1855—59 között beültetett kert karbantartására nincs elég fedezet s a növény- és terménykiállítás, melyeknek jövedelme lenne a karbantartási forrás bázisa, elégtelen, sőt a kiállítás hátrányos a Múzeumra. A Sürgöny közli dr. Polyák József és Kosmovski úr között a gyümölcskiállítási csarnok kérdésében felvetődött polémiát. Kenései Kálmán újságíró írja: „A kert fenntartása czéljából felállítani tervezett gyümölcscsarnok eszméje legújabban ismét csak szegénységünkre, ellátatlanságunkra emlékeztet bennünket, kiknek az a szomorú sors jutott osztályrészül, hogy közintézeteink felé a legtöbb esetben csak akkor forduljon figyelmünk, midőn egy-egy újabb baj, egy-egy újabb foltot igénylő rongy hiány mutattatik elő . . . Mit gondolnak hazánk fiai, mit szól a külföld, ha múzeumunk elhagyatottságát látja és látta. Mit szól ahhoz, hogy mi szobrokat emelünk, dísztermet rendezünk, mikor egyik legfőbb nemzeti intézményünkben koldusságig menő szegénység mutatkozik... Ha elítélnek bennünket, én részemről pirulva hajlok meg az ítélet előtt, s mondom, hogy igazuk van. Igen, igazuk van, mert hogy múzeumunk ilyen szegénységben teng, hogy nyomorult néhány ezer forint miatt 13. Jövő. 1862. 69. sz. 14. A londoni kiállítás ügyében működő ... 1862. 15. Nővüág. 1862. 2. sz. 16. Sürgöny. 1862. II. 254. sz.