Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Korek József: Termény- és virágkiállítások a Magyar Nemzeti Múzeum épületében 1851-1862 között

műkertészek két magas fájú azalea indica prince Albertje, s végre gr. Károlyi György úr ő mélts. kertjéből szinte bronzérmet nyert negyvenötféle azaleák, thea-rózsa, remontant rózsa, safranok tartoznak e virágkiállítás legkitűnőbb részei közé".

8 A Magyar Kertészeti Társulat megalakulása egyre szélesebb rétegeket vont be a birtokos osztályból. 1857 elején a Napkelet arról tudósít, hogy a Múzeum csarnokában a már megszokott növénykiállítás ismét napirendre kerül bővebb tartalommal. A kertészeti növények és virágok kiállítása, mint a Nővilág újság hírül adja, „egybekapcsoltatott a női kézmű tárlattal s a fővárosi lakosságnak kivált a hölgy világnak érdekes látványt nyújtott. A virágtárlaton Eszterházy Pál kertésze, Pokornay által beküldött növények voltak a legmeglepőbbek".

9 Az 1859. évi kiállítást a Magyar Kertészeti Társulat szervezte, és október 4-én nyílt meg. A Napkelet krónikása úgy látta, hogy „az ezé vi tárlattól gazdagabb kiállítást vár a közönség a látogatóknak elég alkalmuk volt a szép virágcsoportokban való gyönyörködésre, valamint a nemesebb gyümölcsfajok, kerti termékek, eszközök, díszítmények is elég szemlélni valót nyújtottak. A legnagyobb és legszebb virágcsoportozat Lackenbacher úr kertészetéből küldetett be; megemlítendő Ensel Kálmán úr nagyobb részt szabad földön tenyésző dísznövények összeállítása is, a kerti növények közt Petz, Lackenbacher s Kubinyi urak termesztvényei. A gyümölcsfajok közt Szabó Sámuel erdélyi tanár, Sztraka Károly s Koszka János úr küldeményei".

10 A Nővilág újdondásza szerint is gazdagabb, jobb is lehetett volna a tárlat, de azért a kertészet barátjainak több meglepő cikket mutatott fel „különösen az almák között olyan szépek és nagyok találhatók, hogy az embernek a hajdani ígéret földje jut eszébe". A rendezés módjában nem volt változás. 50 új krajcár volt a belépő, ami sorsjeggyel volt összekötve. A húzás október 10-én megtörtént. A kertészeti társulat néhány részvényese baráti lakomát rendezett „Bartl városligeti tanyáján", de mint a krónikás megjegyzi:„A hűvös esős idő miatt többen nem vettek részt a kedélyes mulatságban".

11 Az 1860. évi kiállítást ismét a Magyar Kertészeti Társulat készítette elő, és időpontját május 6, 7, 8-ra tűzte ki. A kiállítás tárgya,mint a Napkelet hírül adja: ,,a) Virág, dísznövények és kerti díszítmények b) Gyümölcsösök c) Konyhanövények d) Kerti eszközök, anyagok és egyéb kertészeti ipar tökéletesedésére szolgáló tárgyak." A nevezést, az anyag beküldését „a magyar kertészeti társulat Tárlatrendező Bizottságának címére (Magyar Nemzeti Múzeum) küldjék".

12 A gyümölcs- és terménykiállítás körül a problémák 1862-ben csomósodtak. A Múzeum kertjében tartandó termény kiállításra társulatot alapítottak „Múzeumi terménykiállítási egylet" néven. A tagdíj évi 2 forint volt. „Reményeim lehet, hogy a társulat részvényesei számosan leendenek". A január 7-én elmondott jelentésből kitűnik, 8. Divatcsarnok. 1855. 20. sz. 9. Nővilág. 1857. 20. sz. 10. Napkelet. 1859. 20. sz. 11. Nővilág. 1859. II. 47. sz. 12. Napkelet. 1859. 14. sz.