Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Korek József: Termény- és virágkiállítások a Magyar Nemzeti Múzeum épületében 1851-1862 között

TERMÉNY- ÉS VIRÁGKIÁLLÍTÁSOK A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ÉPÜLETÉBEN 1851-1862 KÖZÖTT KOREK JÓZSEF A reformkor az ipar és a kereskedelem fellendítésében, a gőzvontatta vasúti közlekedés megindításában, illetőleg a folyamszabályozás révén a hajózás új lehetőségeinek kihasználásában látta az ország boldogulásának elsőrendű gazdasági zálogát. A mezőgazdaság korszerűsítése már korábban megindult Nagyváthy János, Vedres Márk, Tessedik Sámuel törekvéseivel, a nyomásos gazdálkodásról a váltógazdaságra való átállással, s a homok megkötése, a szik javítása, a termőterület és a hozam növelése nagy lépést jelentett az előrehaladásban. Köztudott viszont, hogy a mezőgazdaság fejlődésének eredményei későbben érnek be, különösen olyan társadalmi szituációban, mint Közép-Kelet-Európában, ahol az időben elhúzódó feudalizmussal a tőkés gazdálkodás késik. A nemzeti ipar kifejlesztéséért 1844-ben megalakult Védegylet az 1848. évi polgári forradalom időszakáig három iparmű kiállítást rendezett, s köztük a harmadikat a Magyar Nemzeti Múzeum új palotájában 1846-ban.

1 A mezőgazdaságra, a növénytermesztésre csupán a levert szabadságharc után kerülhetett sor, főképpen két okból: alapvető ok, hogy a parasztság a jobbágyfelszabadítás után is a legkonzervatívabb osztály, illetőleg réteg. Az aulikus mágnások és nagybirtokosok kezén összpontusolt a birtok, és csupán a bérlőnek, a kezdődő ipari tőkének volt érdeke a nagyobb terméshozam, a belterjes gazdálkodás és a mezőgazdasági ipar kifejlesztése. Emellett az önkényuralom nem látott különösebb veszélyt a mezőgazdasági kiállítások rendezésében a Bach-korszak kezdetén, s míg 1852-ben a helytartótanács csupán a pesti ipari kiállításokra adta meg az engedélyt, - el is maradtak -, addig kikötés nélkül hozzájárult az 1851. évi I. Országos Terménykiállítás megrendezéséhez. Ennek gondolatát már a polgári forradalom előtt felvetették, de az események más irányba terelték az az ország sorsát. A terménykiállítás kezdeményezője Kubinyi Ágoston, a természettudományok iránt fogékony Nógrád megyei földbirtokos, aki 1843 óta a Nemzeti Múzeum igazgatója — mint Széchenyi István gazdaságpolitikájának következetes képviselője — indítványozója, szervezője, meghatározója lett a terménykiállításoknak. 1. Tárgyjegyzék az 1846-dik évi . . .