Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Mártha Zsuzsanna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben

Az anyagi érdekeltség megteremtésével 1975-ben mégis sikerült elérni, hogy a felvásárolt első osztályú libamáj mennyisége az előző évihez viszonyítva megkétszereződött. Jelzi a minőség javulását, hogy bár 1971-ben csak mintegy 1,3 millió, 1975-ben azonban már 5 millió dollár értékű libamájat vihettünk ki külföldre, többet mint az izraeli, a lengyel, a bolgár stb. exportőrök együttvéve. A tőkés piacokra irányuló magyar libamájexport 1975-ben elérte a 390 tonnát, 1976 elején 16—18 dollárt is adtak egy kg első osztályú libamájért.

152 Szívós munkával, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok bekapcsolásával, az anyagi érdekeltség ésszerű növelésével pedig 1976-ban már 490 tonna libamájat exportálhattunk.

1 53 Remélhető tehát, hogy a következő években meghatározó szerepet tölthetünk be libamájjal a világpiacon. Exportérdekeink diktálják, hogy a libatoll és a pecsenyeliba termelésén kívül az első osztályú libamájét szintén növeljük. Korunkban éppúgy, mint a múltban, a magyar libamájkivitel javarészben Franciaországba irányul, ahol a kiváló minőségű máj termelésének nagy hagyományai vannak. Jelenleg ugyancsak a franciák termelik a legtöbb és legjobb libamájat. Jelentős importjuk is van, annak túlnyomó része Magyarországról és Izraelből származik. Az importált libamáj minősége azonban nem éri el a belföldiét, amelyért olykor 80 %-kal magasabb árat fizetnek, mint az átlagos import májért.

154 * * * Az előzőkből is kiviláglik, hogy a gazdaságos libamájtermelés problémaköre eléggé bonyolult. Napjainkban szűnni kezd a magyar libamáj kissé reklámízű hagyományos túlértékelése. A lúdtenyésztés Magyarországon nem tartozik a mezőgazdasági termelés ún. nagy ágazatai közé. Helyzete sem a hazai élelmiszerellátást, sem az exportot döntő mértékben nem befolyásolta és nem befolyásolja.

15 5 Ez a megállapítás érvényes a libamájra is, amelynek nagy hányada — mint tudjuk — a kivitelben hozza meg hasznát. A nemzetközi piacon helytállásunk előfeltétele pedig, mint valamennyi termékben, itt is a kiváló minőség. Az 1920-as és az 1930-as évek fordulóján tombolt nagy gazdasági világválság idején szintén a kiváló minőségű áru vészelte át az igényes kiviteli piacokon az értékesítés elé tornyosuló nehézségeket a legkevesebb veszteséggel. A libamájtermelés terén az utóbbi években — mint említettük — több országban mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el. Számolnunk kell tehát azzal, hogy a nemzetközi libamájpiacon a verseny csakhamar élesedik. Az 1976. év elején Gödöllőn tartott tudományos lúdtenyésztési tanácskozáson megállapították, hogy a lúdtenyésztés terén legnehezebb feladat a jó minőségű máj termelése. A jó minőségű libamáj gazdaságos előállításának feltételei: a jó májtermelőképességű lúd, a májtermelésre szánt libák irányított felnevelése, az egészséges állat, a szakszerű tömési technológia és vágás.

156 Megjegyzendő végül, hogy azok a kialakult 152. CserkútiF. N 1976. febr. 19. 153. CserkútiF.N 1977. márc. 16. 154. Magyari A. BI 1976. 163. 155. MagyariA. BI 1976. 155. 156. Magyari A. BI 1976. 163-164.