Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Mártha Zsuzsanna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben

nagyon terjedt el.

112 A libatömő szerkezetek műszaki megoldásában döntő változás azután évtizedekig nem történt. Még 1955-ben is a Földművelésügyi Minisztérium kísérletügyi és propaganda főigazgatósága egy lábhajtásos tömőtölcsér és egy, a hurkatöltőhöz hasonló szerkezet használatát tartotta célszerűnek.

113 A Baromfiipari Kísérleti Laboratórium munkaközössége 1955-ben megállapította, hogy „jelenlegi ismereteink mellett" . . . „nem hisszük, hogy számításba jövő hízott liba mennyiséget nagyüzemi telepen egyelőre előállíthassunk, mert a nagyüzemi libahizlalásban szükségszerű gépi tömés eddig alkalmazott bármelyik módozata kiváló libamáj előállítására sokkal kevésbé alkalmas, mint a kézi tömés".

114 A munkaigényes kézitömést azonban a nagyüzemi libahizlalásban alig lehetett gazdaságosan alkalmazni. Nagyüzemi méretben a hagyományosan kézzel történő libatömés azért sem bizonyult célszerűnek, mert általában ritkán végezték oly gondosan, amint azt a töméssel megviselt libák érzékeny szervezete megkívánja. Számolni kellett a ludak egy részének pusztulásával. A megoldást mégis csak a gépi tömés jelentette. Nagyüzemi használatra már alkalmasabb volt a villanymeghajtású Labádi-féle tömőgép, amely elismert gyakorlati értékűnek bizonyult. A kukoricát rugalmas műanyag csövön keresztül juttatta a nyelőcsőbe, így csekény volt, a sérülés veszélye.

11 5 A libatömés gépesítésének korszerűsítésével sikerrel foglalkozott Bögre János, Heiczman János, Katona Gábor és Pacs István munkaközössége; ők 1963 tavaszán a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen ismertették meg a szakemberekkel egy Franciaországból importált gépből kialakított új libatömőgép prototípusát.

116 A ZentaiBukovszki-féle dugattyús baromfitömőgép pépesített dara és főtt szemes kukorica keverékével működött.

117 Lényegében ezt a tömési technológiát vették figyelembe a dabasi Fehér Akác Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tömőgépének készítői is.

118 Az addigi gépek több előnyét egyesítve, 1972-ben készült az új szerkezetű Pacs-Somodiféle gödöllői tömőgép. Ez állványra szerelhető vagy a mennyezetre függesztve működtethető; előnye, hogy bármely irányban tetszés szerint elmozdítható, így könnyen idomul a liba nyakához, az állat rögzítését szükségtelenné teszi.

119 Gödöllőn 1976 elején tudományos lúdtenyésztési tanácskozást tartottak. A városhoz tartozó Babaton többek között ismertették a Pacs-Somodi-féle géppel kialakított, mind nagyüzemi, mind háztáji használatra alkalmas lúdtömési módszert, amellyel három hét alatt a landeszi fajtánál 786, a magyar lúdnál 490 és keresztezési utódaiknál 112. Bögre J. - Katona G. - Pacsi. BI 1963. 125. 113. üj módszerek baroinfitenyésztésünkben. 1955. 9., 14. 114. Nagyüzemi vizibaromfí tenyésztésünk. BI 1955. 9. 115. A gépet a Baxornfiipari Igazgatóság 1955-ben próbáltatta ki (Bögre J. - Katona G. - Pacs I. BI 1963. 125.) és az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat az 1956. évi Országos Élelmiszeripari Újítási Kiállításon mutatta be (Országos Élelmiszeripari Újítási Kiállítás katalógusa. É. n. 13.). - Molnár l.-né BI 1956. 221. 116. A francia gépet a Baromfiipari Igazgatóság 1960-ban próbáltatta ki (Bögre J. - Katona G. Pacsi. BI 1963.125.). - Katona G. 1963. 117. Zentail. - ßukovszki I. 1965. - lóba T. PN 1966. jan. 21. - Tóth I. PN 1966. febr. 27. 118. Dugattyús libatömőgép műszaki leírása. É. n. 119. Pacsi. 1972. 38.-Pacsi. 1973.