Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Csöppüs István: Magyarország lóállományának alakulása az 1938—1944. években
A lóigénybevétel kérdésében az 1943/44. gazdasági évben életbeléptetett új, ún. Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer némi könnyebbséget csak annyiban jelentett, hogy a besorozott és megvásárolt ló után, — ha az saját tenyésztésű vagy legalább két évig a termelő tulajdonában volt - ,1000 búzaegységet számoltak el. 48 A honvédelmi szolgáltatásként igénybe vett lovakért viszont pontszám nem járt. Bizonyos kedvezményben részesültek azonban azok a gazdaságok, amelyek lótenyésztése magas színvonalon állt. 49 A telivér ménesek kancái után 1200, az egyezményes ménesekben levő kancákért 800, a törzskönyvezett kancák tartása címen 500 búzaegységet írtak az üzem javára. Amennyiben a tenyésztő az állami akció számára tovább tenyésztési céllal adta el ménéit, darabonként 200, a kancákért pedig 1500 búzaegységet számoltak el. Végső összegezésként egyfelől megállapítható, hogy a háborús események következtében a gazdaságok a csikók idő előtti igénybevételére kényszerültek, ami vitathatatlanul az összállomány minőségi romlását idézte elő. így a mezőgazdaságban több lett az öregebb és az egészen fiatal ló. Másfelől, amíg a szarvasmarhaállomány minőségi javulására a háborús igénybevétel, a beszolgáltatási kötelezettség általában előnyös hatást gyakorolt, mert a kormányzat mindenekelőtt a selejtállatokat vette igénybe, addig a lóállománynál mindez fordítva jelentkezett. 5. A lókivitel alakulása kz 1929—33-as világgazdasági válság romboló hatása nem kerülhette el Magyarország lókivitelét sem. 50 Az állam számos intézkedéssel igyekezett a lótulajdonosok, mindenekelőtt — bár nem kizárólag - a nagybirtokosok lótenyésztését az áresések következménye alól mentesíteni. Legalább is kezdetben egyfelől a nagykereskedelem kikapcsolására törekedett, másfelől az exportkontingens szétosztásán kívül megszabta a fizethető minimális árakat. 51 Ez irányba hatott, hogy a Honvédelmi Minisztérium 1935-ben 150 %-kal felemelte a kétéves csikók átvételi árát. A későbbiekben, — és ez az állammonopolkapitalizmus újabb állomását jelentette —,a kormány a cseh és a német lókivitelt egykezesítette, a tenyészló exportot monopolizálta. Az állami beavatkozás és nem utolsó sorban az általános háborús készülődés hatására 1937-ben a lovak ára már 25 %-kal haladta meg az 1929. évi szintet. 52 A világpolitikai helyzet kiéleződése, a háborús készülődés csökkentette Magyarország lókivitelét, amint ezt az alábbi táblázat adatai is mutatják. 53 48. A Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer előírta, hogy a termelő a szántóterületének minden aranykoronája után 50 kg búzát, illetve búzaegységnek (ötven pontnak) megfelelő más termeivényt köteles az államnak hatósági áron beszolgáltatni. Az ötven pontból 10 búzaegységet csak kenyérgabonából, 10 búzaegységet csak zsiradékféléből és 30 búzaegységet szabadon választott terményből kellett az államnak átadni 6000/1942. ME. sz. r. 49. 102 800/1943. és 118 900/1943. KH. számú rendeletek. 50. Incze M.: 1955. megfelelő oldalak, valamint Szuhay M.: 1962. 214., és Gunst P.: 1970. 356-357. SX. Szuhay M.: 1962. 214-216. 52. Gunst P.: 1970. 357. 53. Saját számítás. MSK megfelelő kötetei, valamint A békeelőkészítés mezőgazdasági anyaga.
