Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Csöppüs István: Magyarország lóállományának alakulása az 1938—1944. években

Az igásállat-állomány részesedése az összes számosállatállományból Magyarország mindenkori területén Év Igásló Igásökör Együtt % 1935 25,6 5,5 31,1 1942 18,2 7,2 25,4 1943 16,5 7,7 24,2 1944 18,1 9,0 27,1 Adatainkból kiderül, hogy az igásállomány együttes hányadának csökkenésén kívül (31,1 %-ról 27,1 %-ra) visszaesett az igáslovak aránya (25,6 %-ról 18,1 %-ra), az igásökrök részesedése pedig emelkedett (5,5 %-ról 9 %-ra). De hasonló következtetésre jutunk,— amint ezt a táblázat adatai is mutatják -, ha az igásállomány belső szerkezetének alakulását tekintjük.

3 5 Az igásállat-állomány összetétele Magyarország mindenkori területén Igásló Igásökör Együtt •Ói, h,v % 1935 82,3 17,7 100,0 1942 71,7 28,3 100,0 1943 68,1 31,9 100,0 1944 66,7 33,3 100,0 Mindkét számítási mód tehát egyértelműen azt mutatja, hogy a háborús igénybevétel következtében — mint korábban említettük — a kiesett lóigaerőt a gazdaságok elsősorban ökrökkel pótolták. Az igásállomány változása szemléletesebben rajzolódik elénk, ha a földterülethez viszonyítva fejezzük ki az igáslovak és az igásökrök sűrűségének alakulását (19. számú táblázat).

36 Megállapítható, hogy a 100 kat.hold szántóterületre jutó igásállomány sűrűsége a tárgyalt időszak alatt 6,5 %-kal csökkent. A változás azonban - a két igásállatféleséget tekintve — ellentétes irányú. Amíg az igáslovak sűrűségi mutatója 24 %-kal lett kisebb, az igásökröké 81,2 %-kal emelkedett. Amennyiben a 100 kat. hold mezőgazdasági területhez viszonyítva vizsgáljuk az igásállat-sűrűség változását, a csökkenés 13,2%. Ezen belül az igáslovaké 30,4 %-kal esett vissza, míg az igásökröké 66,7 %o-kal emelkedett. Felmerül a kérdés, hogy az igásállomány csökkenése milyen mértékben befolyásolja az 1941. évi Magyarország igaerőellátottságának fokát (20. számú táblázat).

37 Az 35. Saját számítás alapján. 36. Saját számítás alapján. 37. A lóerő kiszámításánál: 1 ló évi óra teljesítménye 2080, 1 ököré vagy tehéné pedig 1760. Farkas Á.: 1943. megfelelő oldalak, valamint A magyar állattenyésztés alakulása a trianoni időszakban. 1948. Gépi vonóerő 1836 ezer kat. holdra jutott, ezt a területet az össz-szántóterületből (15,008 000 kat. hold) levonásba helyeztem, mert feltételeztem, hogy gépekkel művelték meg.