Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Csöppüs István: Magyarország lóállományának alakulása az 1938—1944. években
táblázat). 4 Elöljáróban már most megállapíthatjuk, hogy a számottevő létszámnövekedés természetesen a többszöri területváltozás következménye volt. 5 Közelebbről szemügyre véve a lólétszám alakulását, megállapítható, hogy 1938-tól 1939-ig a növekedés 15,5 %-ot, 1939- től 1940-ig pedig 5,3 %-ot ért el. A jelentős létszámgyarapodást mindkét esetben a Felvidéki-sáv és Kárpátalja átkerülése idézte elő. 6 Az 1920. évi országterület 1938 február végi állományát ugyanis a Felvidéki sáv visszacsatolása 11 %-kal, Kárpátaljáé pedig az 1920. évi országterület 1939 tavaszi létszámát 3,6 %-kal növelte. Az ezt követő három év során — 1940-, 1941- és 1942-ben — a lólétszám alakulását további emelkedő tendencia jellemezte (5,3 %, 13,1 % és 19,9 %), aminek következtében a területileg megnagyobbodott Magyarország lóállománya a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállományhoz hasonlóan 1942-ben érte el a legmagasabb szintjét (1,342 442 db). 7 A számottevő létszámelekedést azonban ismét a többszöri területgyarapodások idézték elő. Az átkerült erdélyi részek lóállománya ugyanis — Észak-Erdély lovainak 1938. évi létszámát figyelembe véve — Magyarország 1940. évi tavaszi lólétszámát 16,7 %-kal, míg a délvidéki területeké — az 1941. évi októberi adatok szerint - az ország 1941. évi lóállományát 11,9 %-kal növelte. 8 A lóállomány létszámemelkedése 1943 elején megtorpant, sőt a háborús igénybevétel következtében 17,1 %-os csökkenés mutatható ki, amelyet a következő esztendő 3,7 %-os létszám növekedése váltott fel. így 1942 és 1944 tavasza között az ország lólétszáma 1,342 442 db-ról 1,153 263 db-ra esett vissza (14,1 %). Forrásaink arra is módot nyújtanak, hogy a területileg megnagyobbodott, 1941. évi Magyarország lótenyésztési és tartási körzeteit felvázolhassuk (2. és 3. számú táblázat). 9 Amint ez az adatokból megállapítható, az 1942-1944. években a lóállomány 27—28 %-a a tiszántúli megyékre jutott. Ezt követték — közel egyenlő arányértékkel — a Duna—Tisza köze és a Dunántúl (21-22%), majd az Északi-Dombosvidék (kb. 10%), a Kisalföld 4. A századforduló és a két világháború közötti időszakra nézve lásd: Kiss A.: 1944., Kiss A.: SSZ. 1958. 1-33., ÉberE.: 1961. 495-497., GoalL.: 1966., Szuhay M.: 1962. 213-217., A magyar állattenyésztés alakulása a trianoni időszakban. 1948. A MGI gazdasági helyzetjelentései, valamint irattári anyaga. MTAKI., AsztalosI.: 1948. 204—209., Adatoka mezőgazdaságunk népességi, termelési és üzemi viszonyairól, különös tekintettel a területi visszacsatolásokra. I—II. köt. Konkoly ThegeS.: 1943. 194-203. 5. A Felvidék déli területét az első bécsi döntés csatolta Magyarországhoz, 1938. novemberében. Kárpátalját Magyarország 1939 kora tavaszán szállta meg. Erdély egy része 1940 nyarán a második bécsi döntéssel került át. A Délvidék katonai megszállása pedig 1941 áprilisában történt. 6. A visszacsatolt Felvidéki sáv lólétszáma 1938 telén 90 054, Kárpátaljáé 1939-ben 30 090 volt. Az előbbi esetben Csehszlovákia az 1938. évi lóállományának 13,4 %-át, az utóbbiban 4,3 %-át vesztette eL A békeelőkészítés mezőgazdasági anyaga, valamint Az 1938. évi felvidéki nép-, földbirtokés állatösszeírás. MSK 1939., SzöUősy Z.: MSSZ 1939. 510-518., Szöllősy Z.: MSSZ 1940. 669-706., valamint MSÉ 1940. 7. A második világháború alatt Magyarország állatállományának alakulására nézve lásd: CsöppüsL: ASZ 1972. 196-216., CsöppüsI.: MMK 1973/74. 185-228., CsöppüsL: ASZ 1977. (megjelenés alatt). 8. Romániában 1938-ban 2,158 000 lovat tartottak nyilván. A visszacsatolt erdélyi részeken 1938-ban 164 413 ló volt. így Románia lóállományának 7,6 %-át veszítette el. Kereszty B.-Bartha J.: 1940. 5-15., valamint MNBKSO 1941. és Erdély mezőgazdasága. 1944. 260-273. Jugoszláviában 1940- ben a lólétszám 1,273 000, amelyből a hozzánk került délvidéki területekre 133 293 jutott. Jugoszlávia lóállományának 10,5 %-át vesztette el. Schneider Á.: MSSZ 1941. 779-801. Szőts Gy.: 1941. A békeelőkészítés mezőgazdasági anyaga. A megszállt Délvidékre vonatkozó adatok a MGI irattárában találhatók MTAKI. 9. Saját számítás alapján.
