Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

P. Hartyányi Borbála: Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok

Sajnálatos, hogy a hazai régészeti ásatásoknál a győri lelet kivételével csak a növény aszmagja (mag) került elő. így mindezideig nem sikerült választ adni a középkori fügegyümölcsök nagyságára, alakjára. Az eddig vizsgált aszmagok morfológiai bélyegei azonosak, nem tapasztalható nagy eltérés méreteikben sem. Összehasonlítva a jelenleg termesztett füge aszmagjainak nagyságával, sem a legutóbb előkerült, sem az előző két budai leletből származók méreteinél sincs nagy eltérés, bár a fajtaazonosság közöttük kizártnak tekinthető. Hasonló nagyságú aszmagok kerültek elő a tőlünk távol eső Neuss (NSZK)-i középkorból származó telepfeltárásnál is.

3 2 3. táblázat Összehasonlító adatok a FICUS CARICA L. aszmagjáról Lelőhely db Hosszúság/mm Szélesség/mm Vastagság/mm Bp., I., Hess A. tér XIV-XV. sz. 100 1,2-1,5 0,8-1,2 0,6-1,0 1,43 1,06 0,8 Bp., [., Dísz tér 8. XIII-XIV. sz. 50 1,2-1,8 0,9-1,6 0,8-1,2 1,58 1,32 1,04 Bp., I., Úri út XIII-XIV. sz. 39 1,1-1,5 0,7-1,4 0,6-1,0 1,43 1,04 0,74 Neuss (NSZK) későközépkor 2637 1,2-1,7 1,0-1,4 0,7-1,0 1,49 1,22 0,87 Neuss (NSZK)I. század 1,3-1,7 1,1-1,5 0,8-1,1 3 3 Keszthelyi barna (recens) 1,54 1,24 0,93 3 3 Keszthelyi barna (recens) 1,3-1,7 1,0-1,3 0,8-0,9 Bár a lakóházhoz tartozó emésztőgödörből aránylag sok Ficus termésmaradvány került elő — a növény ismert éghajlati igényeit, s egy-egy gyümölcs aszmag mennyiségét figyelembevéve — a budai Vár területén mégsem lehetett számottevő fügeültetvény. Valószínű azonban, hogy a mediterrán jellegű déli domboldalakon már ez időben próbálkoztak felnevelésével. Ha figyelembe vesszük, hogy a gyümölcs aszmagja csírázóképességét még aszalt állapotban is megtartja, elfogyasztva, az emésztőszerveken keresztül jutva sem sérül meg, továbbá, hogy a téli időszakban elfagyott tövek tavasszal új sarjakat képesek nevelni, nincs kizárva az sem, hogy az elfogyasztott gyümölcsök aszmagjaiból minden emberi beavatkozás nélkül is fejlődtek életképes növények. A három középkori lelet Jeszenszky-Kárpáti feltevéseit is megerősíti azokkal az elgondolásokkal szemben, amelyek szerint a Gellérthegyen lévő fügecserjék későbbi, török ültetvények kivadult utódai. A szerzők ezeknek olasz származását tartják valószínűbbnek.

34 Az olasz származás annál is valószínűbb, mivel a füge egyéb délszaki gyümölcsökkel együtt jelentős kereskedelmi áru volt, amelyeket főleg vízi úton szállítottak a római birodalomból. 32. Knörzer, K. H.-Müller, G. 1968. 149., Knörzer, K. H. 1966. 441. 3 3. Jeszensz ky Á. - Kárpáti I. 1963.20. 34. i.m. 11-12.