Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Takács Imre: A borhamisítás tilalmának változásai 1945 előtt Magyarországon

ítélni. Ezenfelül az eljáró hatóság a hamisított bor elkobzását és a fél költségén az ítélet hírlapi közzétételét is elrendelhette. III. fokon a belügyminiszter járt el. Külföldön 1876-ban hamisított tokaji bor címkéje Azokban a pincékben és más helyiségekben, amelyekben bort, törkölybort, gyümölcsbort, palackerjedéssel pezsgőt, illetve mesterséges szénsavtelítéssel habzóbort állítottak elő, tároltak vagy amelyekből ilyen italokat forgalomba hoztak, az I. fokú hatóság időnként váratlan helyszíni szemlét volt köteles tartani. Ennek során azokat az italokat, amelyeknek a törvénybe ütköző módon készítése (hamisítása) kétségtelenül megállapítható volt, a hatóságnak zárolnia kellett. A hatályosabb ellenőrzést célozta, hogy az 1893. évi bortörvény állandó borvizsgáló szakértő bizottságok, az 53 850/1897. K.M. sz. második végrehajtási rendelet pedig borellenőrző bizottságok szervezése iránt intézkedett. Előbbiek Budapesten, valamint a Királyhágón túli országrészre Kolozsváron működtek és a gyanús italokból és anyagokból a közigazgatási hatóságok által hozzájuk eljuttatott mintákat vegyelemezték, összetételükről szakvéleményt adtak. Ennek bírálatába az eljáró hatóság nem bocsátkozhatott.