Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón

A kecskeméti olló ára az 1880—90-es években kb. 2 napi napszám volt. A később megjelenő Kunde ollók drágábbak voltak, kb. egy heti napszámba kerültek, ezért szegényebb napszámos emberek nem is használták. A filoxéravészt követő idők belterjesebb, intenzívebb szőlőtermesztését jelzik azok az új eszközök, melyek a kialakuló új termesztéstechnológiának tükrözői voltak. Az oltókések használata ekkortól vált általánossá.

6 7 Somlón is az 1880-as években több urasági szőlőben használták az oltványok készítésénél. A szegényebb szőlősgazdák nagyon vigyáztak, óvták oltókésüket, csak oltásra használták, étkezésre nem. Magyarországon a nagyobb uradalmi szőlőkben és állami telepeken 1888-tól már a gépi oltás is megjelent. Somlón csak a vásárhelyi oldalon levő vallásalapítványi szőlőben használták a XX. század elejétől. A növényvédelem eszközei Magyarországon a XX. század közepétől megjelenő és egyre nagyobb károkat okozó lisztharmat, az 1875-ben megtalált filoxéra és az 1880-ban kimutatott peronoszpóra egy eddig ismeretlen és új termesztéstechnológiai elem megjelenését vonta maga után, a vegyszeres növényvédelmet. Bár kertészeti növényvédelem az ezt megelőző időkben is volt, de mind az eszközök és a felhasznált növény védő szerek használatára, mind a meginduló növényvédelmi kutatás ilyen mértékére és ütemére azelőtt nem volt példa.

68 A szőlő növényvédelmének ezért paraszti hagyománya nincsen. Azonban a növényvédelem kényszerű kialakulása jól szemlélteti a kapitalista termelést. A permetezőgép megjelenése előtt kis nyírfa vagy cirokseprűvel, egyesek zsúppal spriccelték be a szőlőtőkét. A munka hatékonyságát mutatja kifejezésük: beszentölték, mint a pap." A seprűt egy kis faléchez veregették. Ez a permetezési mód durvább volt, nagyobb permetcseppeket vert a szőlő levelére, ugyanakkor nem volt egyenletes. Ezt az a mondásuk is igazolja: „öregebb permetölés". A seprűvel csapkodást, permetezést asszonyok végezték. A rendszeres permetezést az urasági szőlőkben vezették be, hol permetezőgépek is voltak már a XIX. század legvégén. Napszámosainak az urasági vincellér osztotta ki a gépeket munka idején. Az alacsony nyomású háti permetezőgépekről a nagynyomásúakra, megjelenésük után tértek át. Míg az urasági szőlőknek mindig saját gépei voltak, a kisebb gazdáknak kölcsönzési lehetőséggel kellett beérniük. Devecserből BÖHM JÓZSEF kereskedőnél lehetett a XIX. század végén permetezőgépet kölcsönözni.

6 9 67. Bár az 1853-as kiállításon több is szerepel, GL. 1853. 238-239., használatuk azonban nem vehető általánosnak. A XIX. század közepén uralkodó az a nézet, mely szerint a szőlészetben az oltás felesleges, luxus munka. SIMON V. 1856. 115. 68. Agrártörténetkutatásunk mindmáig adós a kertészeti növények védelmének történetét feldolgozó munkával. Bár kisebb tanulmányok, közlemények a hiány pótlására megindult munkát jelzik. NAGY B. 1970.; CSORBA Z. 1975.; CSOMA ZS. 1977. 69. Sv. H. 1898. május 15. 2. A permetezőgépek mellett rézgálicot, ,jegecz szódát" és raffiát lehetett vásárolni.