Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón

Úgy, ahogy a mezőgazdaság technikai felszereltsége és az élőmunka felhasználásának aránya termelési szintjelző, úgy megállapítható, hogy a szőlészet-borászatban — az eszközök fejletlensége következtében és azok lassúbb elterjedése miatt — több kézimunkát használtak fel, mint a jobban gépesíthető szántóföldi kultúrákban. A szőlészeti-borászati gépesítés nehézségei és fejlődésének okai Magyarországon is a gépesítés és az új munkaeszközök elterjedésének feltétele az ipar fejlettsége volt. Amíg az ipari termelés minimális, addig nem is oldódhatott meg a mezőgazdasági, azon belül is az aprólékosabb szőlészeti-borászati eszközök olcsó, nagy szériájú gyártása. Az ipari háttér fontossága tagadhatatlan, s Magyarország e téren és e tekintetben is hordozza az osztrák gyarmati politika koloncát.

1 5 A XVIII. század végén általános és alapprobléma volt a mezőgazdasági munkaeszközök korszerűtlensége. II. József is javasolta, a mezőgazdasági termelés javítása érdekében, a jobb mezőgazdasági eszközök beszerzését. Elgondolása szerint a földesuraknak kellene jó példával előljárniuk és a robotosok számának csökkentésével, újabb, korszerűbb munkaeszközökkel dolgoztatniuk. Ugyanakkor az állami birtokoknak is jó példával kellene előljárniuk.

16 Ebben az időben a magyar jobbágyság munkaeszközeit paraszti kézművesek csinálták. A vasalkatrészek, szerszámok falusi kovácsmúhelyekből. hutákból, hámorokból kerültek ki. Az uradalmak faragóbéresek, konvencióban tartott uradalmi mesteremberek foglalkoztatásával és kész áruk vételével jutottak munkaeszközeikhez. A mezőgazdaságban a gépet idegenkedve fogadta a parasztság. Ez a XJX. század közepén is komoly gondot okozott.

17 A nem megfelelő kereslet hatására még a kiegyezés idején is sok a kis gépjavító és szerelő üzem, melyek döntő többsége csak alig jutott el a kisárutermelés szintjére, s ezeknek a fejlődését is egyenetlenné tették a konjunkturális változások.

18 Ott azonban, ahol használták az újabb munkaeszközöket, gépeket, ez a munkán is meglátszott. Somlón az urasági szőlők, és borok jó kezelését a korszerűbb munkaeszközök is lehetővé tették. A szőlő és borgazdaságban a gépesítés megjelenésének, elterjedésének — az általános gépesítési nehézségek mellett —, speciálisabb, konkrétabb gátjai is voltak. így: 1. A növény, élettanából adódóan, mivel kúszó növény, a termés érdekében egyedi megmunkálást igényel (tőkemüvelés). Táblásán nem volt megoldható a gondozása, bár talajművelő gépekkel és eszközökkel az 1870-es években többfelé próbálkoztak az országban. 2. A bécsi udvar gazdaságpolitikája,

19 a piacvesztés és az ezáltal gazdaságtalan 15. MÉREI GY. 1951; SÁNDOR V. 1954. 16. ECKHART F. 1958. 75. 17. GL. 1852. 909-914. 18. SÁNDOR V: 1954. 192. 19. ECKHARTF. 1958.