Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón
A XIX. század közepétől erőteljesedő gépesítés lemérhető az újságok növekvő számú reklámjain is. Ebből a szempontból előkelő helyen áll a szőlészet-borászat, mert a kisebb-nagyobb hazai és külföldi gyártók, kereskedők és lerakatok hirdetései fokozatosan jelentős helyet foglalnak el az ezidőtájt alakuló szaklapokban. (Borászati Füzetek, Falusi Gazda, Gazdasági Lapok, Kertész Gazda stb.) A szőlő- és borgazdaságban az eszközváltás nem ment végbe gyorsan. Bár az üteme valamivel gyorsabb volt, mint a gabonacentrikus szántóföldi növénytermesztésben. Egyes eszközei, főleg a borászat terén, a pince munkálatokban szívósan továbbéltek. Ugyanakkor a bekövetkezett eszközváltás nem jelentette feltétlenül azt, hogy mindig jobb, tökéletesebb munkát végzett a gyári konstrukciójú szerszám, gép. Különösen érdekes lehet az eszközváltás alakulása ott, hol a paraszti szőlők szomszédságában nagyszámú nemesi, urasági szőlők is voltak. Vizsgálatomat a Somlói borvidéken végeztem el. Viszonylagos kicsinysége (4 község határa) és a sajátos birtokalakulása miatt úgy gondoltam, megfigyeléseimnek jó helye lesz. KELETI K. statisztikája is jól szemlélteti a XIX. század harmadik harmadában a birtokelosztást. 7 Község neve Szőlőbirtokosok száma Szőlőterületi nagyság 1600 D-öles hold D-öl Doba 334 280 _ Kis-Jenó' (ma Somlójenó') 60 44 580 Nagy-Szó'ló's (Somlószó'llős) 260 306 Vásárhely (Somlóvásárhely) 215 268 868 Lényegében változatlan volt a helyzet az 1930-as években is. Község neve Törpebirtok Kisbirtok Középbirtok Összesen vásárhelyi oldalon 87 127 47 261 jenéi oldal 101 67 7 164 szőllősi oldal 117 169 39 325 dobai oldal 86 180 41 307 Somlóra jellemző tehát a törpe- és a kisbirtok a XIX. század első felében is. Ez segítette a kisüzemi termelés és a régi termeléstechnológia megmaradását, - s némiképpen a munkaeszközök konzerválódását is. Területileg ugyan nem tudtak kialakulni nagy urasági szőlőbirtokok, de az urasági tulajdonban vagy használatban levő szőlők felszereltsége felülmúlta a jobbágy-paraszti tulajdonban, vagy használatban levőket. és szereztetnek, hogy idővel midőn azokra szükség lészen, azok miatt hátra-maradás nc történnyen." P. P. I. (PLESSINGJ.) 1796. §.700. Ez így volt a gyakorlati életben is, amit a XVIII. századi uradalmi elszámolások mutatnak. Dunántúlon, a Balaton melléki uradalmakban is hasonló volt az eszközkészítés ideje. NAGYVÁTHY J. 1795-ös Festetics György uradalmaira vonatkozó utasításában is téli hónapok munkájának írta. 7. KELETI K. 1875. 390. 8. NÉMETH J. 1938. 23.
