Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kiépülése a századfordulón
foltjai közt váltakozva hullámzó szikrai homokbuckákra? „Hogy miképp kelljen elbánni e talajjal — írták 1892-ben —, megmutatta a francia származású Scholtus, aki sok hányattatás és mindennemű viszontagság után e tájra kerülvén, 20 holdat vásárolt, azt meglepő gyorsasággal planírozta s beültette venyigével. Ő tehát elsőnek szúrta be a szőlővesszőt az itteni őshomokba. . . Példáját csakhamar követni fogják mások". 75 A megszállottak egyik legnagyobb alakja azonban Katona Zsigmond volt. 1828-ban a Szatmár megyei Vámfaluban született, református lelkész-családból. Iskoláit Nagybányán és Máramarosszigeten végezte, a gyógyszerészetet pedig Debrecenben és Pesten tanuta. A 48-as honvéd s szabadságharc elbukása után előbb Debrecenben, majd Borosjenőn gyógyszerészkedett. 1867-ben Kecskemétre költözve megvásárolta az ugyancsak gyümölcstermelő Handtel Károly „gyógytárát", s ezzel élete legfontosabb állomására érkezett. A gyógyszerészet mellett igen korán kezdett a gyógynövények termesztésével foglalkozni, majd Kecskemétre kerülve, nagy szenvedélye a gyümölcs- és szőlőtermelés lett. így lett korának kimagasló gyógyszerésze, pomológusa és ampelográfusa egyszerre. 76 A szőlő- és gyümölcstermelés tanulmányozása céljából beutazta Német-, Francia- és Olaszországot, és folytonos érdeklődéssel kísérte az állami Miklóstelep munkáját. 1885-ben jelentette meg első nagy tanulmányát a gyümölcsészet témaköréből, s ettől kezdve rendszeresen publikált az országos szaklapokban. 7 7 1887-ben megvásárolta, 2 évvel később pedig hozzáfogott 13 holdas szőlőtelepének kiépítéséhez a futóhomokos Talfái dűlőben, olyan földön, amelyet „50 évvel ezelőtt — írták 1902-ben — holdanként egy kövér birkáért vagy egy jó disznótoros vacsoráért" bárki megvehetett. Két év múlva a tanyásodó határrészt róla Katona-telepnek nevezték el, s a telep vasúti megállót kapott. Telepén mintegy 161 „csemege- és borszőlő fajtát mivel, minden egyes fajtának gondosan jelző díszes tábláján a nevén kívül jelezve van a metszési módja is". Nemcsak a szőlőkből, de a termesztésre érdemes almafajtákból is igen értékes fajtagyűjteményt hozott össze tanyáján. Kezdeményezésére alakult meg 1897-ben az Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelők Szövetkezete több mint 300 holdon a Ballószögi határrészen. Joggal és okkal lett a merész vállalkozás igazgatóságának első elnöke. 78 Utólag ítélve, Katona Zsigmond egyik legnagyobb hatású tette mégis az volt, hogy Mathiász Jánost sikerült a Talfái-dülőbe csábítania. A nála 10 évvel fiatalabb Mathiász a Sáros megyei Ádámfölde faluban született. Az Eperjesen és Kassán elvégzett iskolái után egy évet a kassai papneveldében töltve, átiratkozott a jogakadémiára. Befejeznie azonban ezt sem sikerült; 22 éves korában Abaúj vármegyénél írnok, majd főispáni titkár lett. Hajlama azonban egészen más pályát szánt neki. A kassai Rozália-hegyen 2 75. KNKN 1892, 128. p. 76. Gyógyszerészként is nevessé tette magát, különösen a híressé vált ún. hideg oltóviasz nevű fatapasz feltalálásával. Gyógyszertárából és gyógyszerészetébó'l megmaradt emlékeket a Kecskeméten létesített Gyógyszerészeti Múzeumban nagy gonddal és szakszerűen őrzik. 11. Katona Zsigmond, 1885. Termelési tapasztalatait a „Kert", „Gyümölcskertész", „Gyümölcskertészeti és Konyhakertészeti Füzetek"-ben tette közzé. 78. Borászati Lapok, 1902, márc. 30. Haláláról írt nekrológ; Váry István, 1960. 4-43. p. Rövidre fogott életrajzi áttekintésünk nem térhetett ki az életpálya valamennyi fontos állomásának s a munkásélet valamennyi eredményének a bemutatására. Nem lehet feladatunk foglalkozni azzal, hogy pl. milyen fontos szerepeket vállalt magára a város közéletében.
