Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

P. Erményi Magdolna: Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában

római kori kútból 1 db kó'mag került elő sok más, magas kertkultúrát jelző lelettel együtt.

78 Butzbachban (Hessen körzetében) ugyancsak római kori kútból, i.sz. I—II. század közepéből származik 2 kőmagtöredék. Alakjuk, méretük a vadcseresznyéhez hasonlít.

79 Saalburgban egy római erődítmény kútjából i.sz. I—

III. sz. 10 kőmag és töredékek származnak. Ezeknél a hasivarrat éle gyengén, a háti él erőteljesebben kiképzett. Átlagméretük: h: 8,3; sz: 5,8; v: 6,9 mm. Bélyegeikben megegyeznek a hazai, őshonos vadcseresznyével.

80 Rottweilben i.sz. II. századból egy kútkitöltés anyagából 48 db cseresznyekőmag is a felszínre jutott. A méretek (h: 7,0—10,3; sz: 5,0—7,0; v: 6,0—8,1 mm) alapján termesztett fajta lehetett. A kőmagvak épek, kissé ovális alakúak, csúcsuk nagyobbrészt lapított.

81 A népvándorlás korából sem hazai, sem közép-európai cseresznye lelet nem ismeretes. A szláv korszakból a Tornow-i sáncvár (Calau körzet, NDK) gabona és gyommagvak között az egyik mintában egy cseresznye csonthéjának töredéke arra a következtetésre ad lehetőséget, hogy az Elba—Odera közötti szláv területen cseresznyét fogyasztottak.

82 A cseresznye érése és az aratási idő egymáshoz hozzávetőlegesen közel esnek. Ez indokolja a magtöredék jelenlétét a gabonaszemek között. Lange E. említ még szláv településből meggyet és törpemeggyet is.

8 3 A középkorból a közép-európai országokban már több lelőhelyről nagyobb számú leletanyagot tártak fel a régészek, mint az előző korokból. A hazai középkori leletek közül a X-XIII. sz.-i lakótelepről, Fonyód-Bélatelepen fordult elő cseresznye- és meggykőmag.

84 Budapesten az I. ker. Disz tér 8. sz. alatt egy XIV. századi kút kitöltéséből 66 db cseresznye és 100 db meggykőmag került elő.

85 Ugyancsak e korból a Dísz térről a 10. sz. alatti kút törmelékéből cseresznye és meggykőmagvakat is találtak más növényi maradványok között.

86 A XIII. századból Budapesten az /. ker. Hunyadi u. 22. számú ház pincéjében egy agyagedényben 22-féle mag és termés között 3 db törpemeggy (Csepleszmeggy) kőmagvat is találtak. (Cerasus fruticosa (Pali) Woronow, mely közel áll a cserje termetű ssp. acida (Dum) Dostál meggyhez). Méretük: h: 7,4; sz: 5,3 mm, hasivarrat keskeny, alakjuk csúcs nélküli, talphegükön jellegzetesen sugarasan bordázottak.

8 7 A Kereki-Fehérkő várnál (Somogy m.) a XIII-XIV. századból vadcseresznye csonthéja is előfordult.

88 Csehszlovákia és Lengyelország területén a középkori városok feltáró és leletmentő ásatásaiból előkerült gazdag gyümölcsleletek magasfokú kertkultúráról tanúskodnak a XIII-XIV. században. A magvak méreteiből ítélve e gyümölcsfajok már termesztett típusok maradványai, de természetesen megtalálhatók közöttük még a gyűjtött vad78. Schroeder, K. 1971. 104, 117. 19.Knörz, K. H. 1973.94. 80. Baas, J. 1951. 22. 81. Baas, J. 1974. 374. %2.Jager, K. D. 1966. 182-183. 83. Lange, E. 1971. 69. 84. P. Hartyányi B.-Nováki Gy.-Patay Á. 1968. 53. 85. P. Hartyányi B.-Nováki Gy. 1975. 35. 86. P. Hartyányi B.-Nováki Gy.-Patay Á. 1968. 49. 87. SkoflekI.-HortobágyiS.-né 1975. 136. 88. P. Hartyányi B.-Nováki Gy.-Patay Á. 1968. 55.