Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Selmeczi Kovács Attila: Agrotechnikai változások a XIX. századi repceművelésben Magyarországon

előtt, October hó végével a repcze kapálása még egyszer ismétlendő, a mikor aztán a növénynek a kellő földborítékot is megadjuk".

60 Ezek a példák a múlt század közepi repcetermesztésnek olyan agrotechnikai változásairól tanúskodnak, amelyek a termelékenyebb és egyes gazdaságoknak legelőnyösebb munkaeljárásokat, művelési technikákat teremtették meg. Rávilágítanak a sorművelés fokozódó kibővülésére, utalva arra, hogy az nem állott kizárólagos kapcsolatban a sorvetéssel. III. A XIX. századi repcetermesztésben jelentkező változások az aratás, betakarítás terén is megmutatkoztak. A gabonaneműek betakarításának eszközváltása: a sarlóról a kaszára való áttérés a repcearatásban is hasonló módon terebélyesedett ki a múlt század közepére. A repcearatásnak eredetileg legelterjedtebb eszköze a simaélű sarló, vagy a sarló alakú repcevágó kés volt, mely utóbbit Nyugat-Európában, főként Németországban használták.

61 A sarlóval végzett aratást kíméletesebb, kevesebb szemveszteséggel iáró munka technikának tekintették, mint a kaszával vágást. Ezen ok miatt is maradhatott fenn a sarlóval aratás gyakorlata hosszú ideig, a beérett magját rendkívül könnyen hullató repcénél. LÜHNING Arnold a repcevágó sarlóra vonatkozó 60. FG 1860. 206. 61. Vizsgálatát és használatának módját Holsteinből rögzíti LÜHNING, A. 1964. - A sarlóval végzett repcearatásra Í.Franciaországból ROZIER 1775. 96; Németországból PINCKERT, F. A. 1857. 64; LÜHNING, A. 1972. 22; Alsóausztriából Gazdaságbéli 1796. 132. 3. Takarókasza repcearatáshoz. FG 1861. 170.