Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Selmeczi Kovács Attila: A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon

5. A repce jelentősebb termesztésterületei a XIX. század végén részesedés arányában - a következő megyék termelték: Csongrád (12,55%), Bihar (12%), Jász-Nagykun-Szolnok (10,88%) és Torontál (7,56%).

100 Ezekben az években a vetésterület arányának megoszlása terén is az Alföld vezetett: 1885-ben Hajdú és Jász-Nagykun-Szolnok megyében termelték a legtöbb repcét. Az előbbiben a teljes szántóföld 8,84%-án, az utóbbiban 4,9%-án termesztették a repcét. A vetésterület szempontjából harmadikként Zemplén megye (2,24%-al) következett.

101 Az 1890-es évek elején a legmagasabb vetésterülettel Békés, Bihar, Csongrád és Zemplén megye rendelkezett.

102 Az 1895. évi mezőgazdasági összeírás eredményei is arról tanúskodnak, hogy a század végén mérsékeltebb arányú repce termesztés megközelítően azzal a területtel esik egybe, amelyen a XIX. század elején kibontakozott művelése 100. Láng L. 1887.62. 101. Bálás Á. 1889. 195. 102. Bálás Â. - Hensch Á. 1896. L26.