Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Selmeczi Kovács Attila: A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon

megfelelő művelést. Az alföldi parasztgazdaságokban a repcét az ugarban termesztették. Ritkán trágyáztak alá. Amint egyik gazdasági leírás Debrecenből közlL, a legtöbb gazda a kalászos után kanugarba vetette a repcét.

80 Megfelelő munkaigényes gondozásban is hiányt szenvedett. Hasonló művelésmód a nagybirtokon is meghonosodott, pl. Tiszaabádon 1853-ban nagy mennyiségű repcét vetettek trágyázatlan ugarba.

81 A repce aránylag megfelelő művelését az e téren nagyobb hagyománnyal rendelkező termesztési körzetekben gyakorolták.

82 A repcetermesztés nagyméretű fellendüléséhez a gabonaárak esésén túl a repceolaj iránti kereslet fokozódása járult hozzá. A XIX. század utolsó harmadáig a repceolaj szolgáltatta a legjobb minőségű világítóolajat, maga mögé utasítva az addig használatos len, kender stb. olajat.

83 A század közepéig nemcsak a háztartások, hanem a városi közvilágítás számára is nélkülözhetetlen volt. A repceművelés fontosságát tovább növelte a repceolaj bővülő ipari felhasználása, festék, bőr, posztó stb. ipari alkalmazása.

84 A repce vetésterületének változását, alkalmanként erős kibővülését a kereslet szabta termesztői kedven túl pl. az Alföldön a Tisza—Maros vidékén a hatalmas árterek kihasználása is befolyásolta. ,,Az ötvenes és hatvanas években, némely helyen még későbben is, az Alföldön a kiszárított ártereken sokszor nagyobb terjedelmű területek lettek repczével bevetve, mint gabonával, mert ezen viztől elnyert területek még nem voltak annyira az ár ellen biztosítva, hogy a drága gabonamagot koczkáztatni érdemes lett volna."

85 Az ilyetén tényezők is fokozták a repce termesztésének hullámzását. A repceművelés területi ingadozását a nagyszámú kisüzem váltakozó érdeklődése és érdekeltsége jelentősen befolyásolta. Egy-két rosszul sikerült év hosszabb időre visszavetette a kísérletező gazdaság anyagi erejét.

86 Egy-két jobb évsorozat hatására pedig jelentős területeket hódított meg a repce termesztése, különösen az Alföldön.

87 Egy múlt századi megfogalmazás szerint „a gazdák néha kedvet kapnak termesztésére, néha pedig lemondanak róla".

88 A váltakozó sikerű terméseredmény áltál befolyásolt termesztési kedv visszahatva a termesztés mértékére, annak még nagyobb ingadozását keltette. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a kereslet mértékének alakulását, az árak változását, de még pl. az ötvenes években a vámegyezmények

89 szerepét sem, amelyek 80. Kalászos utáni trágyázatlan ugarba vetették a repcét. Szűcs M. 1882. 63. — A repce ugarban való müvelésére Reischer E. 1864. 6. Erdélyben a tiszta ugarban művelését tartották a legbiztonságosabbnak. Nagy J. 1865. 354. 81. Pivonkay A. 1854. 386. 82. Pl. Csongrádban „az ugar rendes repcze alá miveltetvén, ez keményen megtrágyáztatik". Galgóczi K, 1855. 266. 83. A repceolaj vüágításra szolgáló jelentó'ségéről Gergelyffy A. 1809.67-68., Edvi Illés P. 1844. 34., GL 1859.420. 84. Rodiczky J. 1889. 39. 85. Neumann M. 1894. 256. 86. Simon V. 1859. 310. 87. Balogh I. 1965. 366. 88. KSÉ 1888. 113. 89. Az 1853. február 19-i osztrák-porosz kereskedelmi és vámegyesség -ha rövidebb ideig iskihatott az 1855-56. évi magyarországi repcetermesztésre, és fó'ként a repceolajgyártásra. Egy 1855. évi közlés szerint sok olajgyár megszüntette, számos korlátozta munkáját, ez pedig az 1854-es nagy