Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Selmeczi Kovács Attila: A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon

utasítása szorgalmazta a repceművelés elterjesztését.

14 A magyar gazdasági írók közül elsőként Nagyváti János hívta fel a figyelmet a repcére: ,,A' Szelid-Rebtsinről. A' Rebtsin (Rübsen) Brassica Napus Un. egy a' leghasznosabb Mezei — vetemények közzül. Ugyan-is ennek magvából igen haszna-vehető, és egésséges Olajat lehet ütni. Az Olaj-ütéstől meg-maradott Sonkoly egy a' leg-föbb Marha hizlaló, és Juh-gyógyitó szerek közzül."

1 5 A repce hazai termesztéséről azonban nem tesz említést, mint ahogy 1805-ben Pethe Ferenc sem, aki a repce művelésének ekkor még nem tulajdonított fontosságot.

16 Egy másik olajosnövényt, a napraforgót viszont már évek óta termesztette és elterjesztésén sokat fáradozott.

1 7 A repcével kapcsolatos mulasztását 1817-ben azzal tette jóvá, hogy az általa szerkesztett Nemzeti Gazda utolsó évfolyamában megjelentette a repceművelés alapos leírását egy német eredetű morvaországi gazdálkodó tollától.

18 A repce megművelésének és feldolgozásának minden részletére kiterjedő leírás, amely 6 évi tapasztalatból származott, a repceművelés első számottevő hazai propagálása. Ugyancsak ez a folyóirat ad először hírt a hazai repcetermesztésről, szorgalmazva annak hasonló jellegű publicitását: „...már a' mi' Hazánkban is kezdenek hejjelhejjel, nevezetesen Tsongrád-vármegyében a' Károlyi Grófi Família' Uradalmában termeszteni, de mitsoda elő — vagy hátramenetellel, a' vidékbelieken kívül, a' többi, azt kívánható földmivelő Közönség nem tudhattja, mivel az odavaló érdemes Tisztek, a' kiknek pedig hazafiúi kötelességek volna valaha már megszóllalni, se át, se bét, se jót, se rosszat, tsak egy vakaritást se mondanak meg."

1 9 Ugyan a csongrádiakat ez az invitálás sem késztette a toll megragadására, de megtette helyettük egy dunántúli, Fejér megyei birtokos, aki 1819-ben saját költségén megjelentetett könyvében részletes számításokkal mutatja be annak módját, „Melly által, a' mezei gazda a' földjeiből, legalább is tízszer annyi hasznot húzhat, mint különben a' szokott gazdálkodás szerént." E kalkulációban az olajosnövények fontos szerephez jutottak, közöttük különösen a repce, amelynek termesztésére a 800 holdas szántóból 40 holdat, vagyis a megművelt föld 5%-át szánta.

20 Az olajosnövények termesztésével kísérletező nagybirtokosok számára sokkal jelentősebb munka látott néhány év múlva (1824) napvilágot: Lilien József ismertette az ercsi uradalomban 1812-től folytatott olajosnövénytermesztés eredményeit.

2 1 A XVIII—XIX. század fordulóján korszerűsített 23—24 000 holdas allodiumon a viszonyoknak legmegfelelőbb vetésforgót alkalmazta, amelyben az olajosnövényekre, különösen a repcére jelentős súlyt fektetett. Ezáltal Lilien 14. Unterricht über Kohl- und Rübensaat. Bécs, 1780. Közli Rodiczky J. 1889. 8. —Nagyváthy J. 1821. 87. is utal erre. — Az utasítás hatására indult meg Csehországban a repcetermesztés. Rodiczky J. 1889. 188. 15. Nagyváti J. 1791. 188. 16. Csak az egyes fajok rövid alaki leírását ad'jaPethe F. 1805. 634-635. Ezt Rodiczky J. 1889. 8. is észrevételezi. 17. Selmeczi Kovács A. 1970. 101. 18. Az őszi és tavaszi Olajreptze' termesztésének próbán általesett módja. Nemzeti Gazda 1817.1. 360-366., 369-376. 19. U.o. 20. Hajós S. 1819. 27-28., 38, 70, 117. 21. Lilien, J. 1824.