Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Vlcskó Lajos - Für Lajos — Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései

egységes paraszti osztály kialakulása csaknem végbement. A társadalmi változások kitűnő ismerői: a szociológiával, szociográfiával foglalkozó Írónemzedék munkássága nyomán nagyszerű összefoglaló kötetek születtek a Magyarország felfedezése sorozatban, (például Mocsár Gábor, Erdei Ferenc vagy Varga Domokos művei). Ezek az írások is szinte feladatot rónak a kutató-gyűjtő, tervező muzeológusra, vagy agrártörténészre, olyan pontokat jelölnek meg, ahonnan kündulva gazdag forrásanyagra bukkanhatunk^ 2.6. A felesleges átfedések és a tudományos kutatómunkának mintegy országos koordinálása érdekében javasoljuk, hogy a magyarországi múzeumhálózat egész területén tervbe vett agrártörténeti jellegű kutatási témákat jóváhagyás vagy elfogadás előtt egyfelől a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága, másfelöl a Magyar Mezőgazdasági Múzeum illetékes szakbizottsága tárgyalja meg. 3. A szakemberképzés és utánpótlás biztosítása Mind az agrármuzeológusok előtt álló feladatok, mind pedig az agrártörténeti kutatómunka további fellendítése elválaszthatatlanok a kor színvonalán álló szakkáderek korszerű közreműködése nélkül. A szükséges és a kívánatos szakmai mértéket megütő személyi feltételek biztosítása kétféle módon történhet: a) a mostani szakember-gárda továbbképzése; b) a szükséges szakkáder-utánpótlás biztosítása révén. E célok elérése érdekében szükségesnek tartjuk és javasoljuk: 3.1. az agrármuzeológia és agrártörténet iránt érdeklődő végzős fiatal szakemberek részére a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban gyakornoki idő eltöltését. A gyakornoki idő tartamának meghatározását, a státusz (ok) létesítésének problémáit az illetékes főhatóságok és szakemberek bevonásával kell megvitatni és rendezni. Akár fél- vagy egyéves, akár hosszabb időre szólna is a gyakorlati idő, a bölcsész végzettségű fiatal ez alatt jelentős mértékben gazdagíthatná vagy éppen megalapozhatná agrárjellegű ismereteit, és fordítva: az agrárvégzettségű fiatal pedig egyfajta történelmi stúdiumként tehetné hasznossá a maga számára a gyakornoki állásban eltöltött időt. 3.2. Jelentős mértékben orientálhatná s az önképzésnek mintegy az előiskolája lehetne, ha egyfelől a végzős egyetemistáknak, másfelől a doktorálni készülő fiataloknak a szakdolgozat, illetőleg a disszertáció témájául mind nagyobb számban adnának ki a felsőoktatási intézmények illetékes tanszékei agrártörténeti jellegű témákat. E tekintetben főként a pesti, debreceni és szegedi egyetemek bölcsészkara, a Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszéke, másfelől a gödöllői, keszthelyi és debreceni agráregyetemek illetékes karait és tanszékeit kellene felkérni az ügy támogatására és felkarolására. 3.3. A múzeumi hálózat területén évek óta dolgozó, s az agrármuzeológia és agrártörténetírásban érdekelt szakemberek továbbképzése.