Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)
Csöppüs István: A szarvasmarhaállomány alakulása Magyarországon a második világháború időszakában 1938—1944
d) A szarvasmarhasürüség alakulása. A szarvasmarhatenyésztés méretének és fejlettségének jellemzésére az állomány 1000 kat. hold összterületre és 100 kat. mezőgazdasági területre, valamint a lakossághoz viszonyított létszám sűrűségének alakulását szokták vizsgálat tárgyává tenni (6. számú táblázat). 12 6. táblázat Az összállományból jutott darab Év 1 000 kat. h. összterületre 100 kat. h. szántóra 100 kat. h. mezőgazdasági területre 1 000 lakosra 1935 118,7 19,6 14,7 214,7 1938 116,4 19,3 14,3 207,4 1939 130,2 21,7 16,1 234,7 1940 128,4 23,1 16,7 236,2 1941 125,2 25,6 17,3 260,0 1942 145,5 28,9 19,9 296,6 1943 141,1 28,1 19,3 285,7 1944 127,6 25,4 17,5 259,9 Az 1000 kat. hold összterületre jutó szarvasmarhalétszám alakulása számunkra sokat nem mond, mivel ez a területi egység az erdőséget, a nádast és a földadó alá nem eső területet is magában foglalja. Ezért kifejezőbb a 100 kat. hold mezőgazdasági területre jutó szarvasmarhasűrűség változását vizsgálni, mivel ez úton is tájékozódhatunk, miképpen alakult az állomány, illetve, hogy a többszöri területváltozás kedvező vagy kedvezőtlen irányba befolyásolta-e az istállótrágya ellátottság fokát. Megállapítható, hogy a 100 kat. hold mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha létszám az 1942. évi Magyarországon az utolsó békeévhez viszonyítva 35%-kal emelkedett, bár 1944-re valamelyes csökkenés mutatható ki. Ami az 1000 lakosra jutó szarvasmarhasűiűség alakulását illeti — amely a közellátás szempontjából bír jelentőséggel — az 1942. évi országterületen, az 1938. évi országhoz viszonyítva 38%-os emelkedés állapítható meg. Az ezt követő két év során, viszont 12%-os csökkenés jelentkezett, de ennek ellenére az állomány lakossághoz viszonyított létszáma — hasonlóan a területre vetített arányhoz - jóval magasabb, mint az utolsó békeévben volt. 2Az egyes országrészek szarvasmarhaállományának alakulása a második világháború alatt. a) A szarvasmarhaállomány időközi változása. A téma tárgyalásánál célszerű előbb áttekinteni a 7. számú táblázat adatai alapján, hogy a második világháború időszakában a különböző országrészek milyen arányban 12. Saját számítás, az előbbi források alapján.
