Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)
Csöppüs István: A szarvasmarhaállomány alakulása Magyarországon a második világháború időszakában 1938—1944
Rendkívül kedvezőtlen jelenség az un. egyéb, vagyis a fajtajelleg nélküli szarvasmarha részesedésének emelkedő tendenciája. Az adatok alapján arra következtethetünk, hogy e szempontból a minőségi romlást Kárpátalja, de különösen Északerdély állománya idézte elő. Erre utal, hogy arányuk 1940-ben 11,8%, 1941-ben pedig 17,6% volt, s a magyar kormány minőségjavító törekvései ellenére sem süllyedt a háború utolsó évéig 10% alá. A bivaly állománybeli részesedését illetően csak annyit érdemes megemlítenünk, hogy aránya Erdély jóvoltából valamelyest emelkedett. c) A szarvasmarhaállomány kor és ivar szerinti alakulása. A szarvasmarhaállomány minőségi összetételét nemcsak az állatok fajtajellege, de kor és ivar szerinti megoszlása is befolyásolja. Mindez kihatással van az álló tőke nagyságára és egyben jelzi az állattartás intenzitását, valamint annak irányát. A növendék, valamint az anyaállatok részének és arányának emelkedéséből vagy csökkenéséből a szarvasmarhaállomány alakulására és a belterjes gazdálkodás milyenségére következtethetünk. Az elmondottak valójában csak a békés fejlődés időszakában tükrözik egy adott ország szarvasmarha tartásának reális fejlettségi fokát. Az általunk vizsgált időszakban azonban a kor és ivar szerinti összetétel alakulását befolyásolta az 1938—41 között lejátszódott többszöri területváltozás, maga a háború ténye, valamint a vágások rendeleti úton történő korlátozása. Mivel az említett tényezők hatását adatainkból kiszűrni nem tudjuk, vizsgálódásunk során ezt mindenkor szem előtt kell tartani. Elsőbb tekintsük át a szarvasmarhaállomány korcsoport szerinti megoszlásának alakulását (3. és 4. számú táblázat). 9 Az adatokból kitűnik, hogy a vizsgált időszak 9. Az ismertetett statisztikai adatok feldolgozásával kapcsolatban az alábbi tájékoztatást kell nyújtanom. Tekintettel arra, hogy 1938-41 időszakára nézve a tavaszi haszonállat összeírás kor- és ivar szerinti megoszlása áll rendelkezésre, ezért az itt közölt csoportosításnak megfelelően állítottam össze az 1935. évre vonatkozó KSH adatokat is. - Magyar Stat. Közlemények 100. k. Az 1942-44 közötti évekre nézve a MGI reprezentatív felmérésének eredményeit vettem figyelembe, mivel a KSH csak 1942. évre vonatkozóan közölt adatokat, illetve az ott ismertetett kor- és ivar megoszlást nem lehetett a már ismertetett csoportosításnak megfelelően összevonni. Hogy az Intézet adatait felhasználhassam, itt is összevonást alkalmaztam az alábbiak szerint. Az Intézet külön tüntette fel a 6 hónapnál fiatalabb és 6 hónapnál idősebb borjúk, illetve növendékállatok számát. Az Intézet szerint a 12-24 hónapos növendékállatok ivar megoszlása a következő: tenyésztésbe még nem fogott bika 4,7% munkára még nem fogott tinó 28,1% tenyésztésbe még nem fogott üsző 67,2% Feltételezve, hogy ezek az ivarcsoport arányok álltak fenn a 12 hónapnál fiatalabb jószágoknál is, ennek megfelelően hajtottam végre az összevonásokat. Szintén ezekkel az arányokkal dolgoztam az 1943. és 1944. évekre vonatkozóan is. Az 1938. évi haszonállat összeírás kor- és ivarcsoportjának megfelelően 1942, 1943 és 1944-ben az adatokat az alábbiak alapján csoportosítottam: Bika: tenyészbika • tenyésztésbe még nem fogott 2 évnél idősebb bika; Bikaborjú, 2 éven aluli: 12-24 hónapos bika + 12 hónapnál fiatalabb állomány 4,7%-a; Tehén : vemhes és nem vemhes tehén + selejt marha. üsző 2 év felett: még nem vemhes 2 éven felüli üsző • előhasi vemhes üsző. Üsző 2 év alatt: 12-24 hónapos üsző * a 12 hónaposnál fiatalabb állomány 67,2%-a; Ökör: igásökör • hízómarha + a 2 évnél idősebb nem igázott tinó; Tinó: 12-24 hónapos tinó + a 12 hónaposnál fiatalabb állomány 28,1%-a. Végezetül még egy megjegyzés. Az 1935. évre a KSH. üzemstatisztikai összeírása szerint a gazdaságok szarvasmarha
