Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Vlcskó Lajos - Für Lajos — Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései

1.1. Bácsmegyében A homoki borgazdaság történetének feldolgozására és bemutatására kerül sor. Mellette a Borgazdasági Múzeum és a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kezelésében működik majd a „Népek Barátsága Szőlőskert", amelynek létrehozásához szükséges anyagot az egyes szőlőtermelő országok biztosítják. 1.2. Békés megyében A megyei múzeumi hálózat megfelelő bővítésével elsősorban a gabonagazdálkodás történetét célszerű feldolgozni. Ennek a megye mezőgazdasági történetében mély hagyományai vannak. Orosházán volt ev. lelkész Mokry Sámuel, az első magyar búzanemesítő, Bánkúton működött Baross László, Orosháza mellett pedig Székács Elemér, két világhírű búzanemesítőnk. E múzeumot Békéscsabán célszerű létrehozni. Meg kell oldanunk Szarvason a Tessedik-múzeum ügyét. Ehhez a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Főiskolai Kara, az Öntözési Kutató Intézet, a városi tanács együttműködése szükséges. 1.3. Csongrád megyében — A megyei múzeumi hálózat keretében — zöldségtermesztési, a fűszerpaprika termesztési táj, a gyümölcstermesztés kialakulása és fejlődése, a hagymatermesztés története, a kendertermesztés története vár korszerű feldolgozásra. E feladat a szentesi, makói, szegedi múzeumok bővítésével, illetve a szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat megfelelő gyáregységében indokolt megoldani. 1.4. Győr-Sopron megyében A megyei múzeumi hálózat bővítésével oldható meg a cukorrépa- és a cikóriatermesztés és feldolgozás történetének bemutatása, a vonatkozó anyagok összegyűjtése és feldolgozása. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum az Erdészeti és Faipari Egyetemmel és a Tanulmányi Erdőgazdasággal erdészeti, vadászati, faipari és földmérési múzeumot nyit. 1.5. Hajdú megyében A Nemzeti Park létesítésével kapcsolatosan jelentkező múzeológiai témák kimunkálásával ajánlkozik közreműködni a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és az Agrártudományi Egyetem szükségesnek tartja a volt Pallagi Tangazdaság XIX. században létesült, jelenleg még érintetlen és még sokáig működhető majorját, majormúzeumként megmenteni. Itt gondoskodhatunk a dohánytermesztés történetének feldolgozásáról és bemutatásáról. Ugyancsak a majormúzeum dolgozná fel a valamikor oly híres debreceni köszmétetermesztő táj történetét. 1.6. Pestmegye Gyümölcstermesztése történetének feldolgozásával jelentős részt képviselne a hálózatban.