Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)
Balassa Iván: Faktorok (közvetítők) Tokaj-Hegyalja XVIII. század végi és XIX. század eleji borkereskedésében
Nagyon érdekesek azok a megállapítások, amit Selbstherr Károly boroszlói bornagykereskedő a megye kérésére 1839 utolján küldött a hegyaljai borkereskedés fellendítése akadályait véve sorra. 3 2 Ez azért is érdekes, mert mint maga mondja már negyven éve van állandó kapcsolatban Tokaj-Hegyaljával, így a hosszú idő alatt rendkívül sok tapasztalatot szerzett és a kérdéseket sok esetben a külföldi szemével világosabban látja. Soraiból kiderült, hogy a tokaji bornak nagy tisztelője, sőt mondhatni szerelmese. Erről vallanak alábbi sorai: „Nincs olly bor esmérettel biró ember, ki a' Tokaji bornak elsőségét minden európai borok között kétségbe merné hozni, 's még is a' termesztőnek ezt aránylag másokhoz, a' leg rosszabb árban fizetik, midőn a Franczia, és a Rhénusi, sőtt Magyarhonba is a' Ruszti, Soprony Szőllőbirtokosok igen tehetősök a' Tokajinak alig téríttetik meg a' Szőllőre tett költsége, nagyobb részt szegény, vagy szűkölködő állapotú". Már bevezetőjében a tokaj-hegyaljai borkereskedés jó néhány akadályát sorolja fel, de mindegyiknél szörnyűbbnek tartja: „... az ott olly igen el áradott, csalárdsággal tellyes eszközlők (factorok) dolga miatt. Ezek az emberek valóságos Istenostorai mind az eladóra, mind a vevőre nézve, mind kettőtől forma szerint adót húznak, 's már odajutott a' dolog, hogy nagy Uradalmi Birtokosok félnek ellenségökké tenni a factorokat, mert ugy Termesztményöket el nem adhatják". Utána egy hosszabb fejezetben mondja el saját tapasztalatait a faktorokkal kapcsolatban, majd sok új elemet tartalmazó javaslatokat tesz munkájuk teljes kiküszöbölésére. Érdemes ezeket meghallgatni, még akkor is, ha ezekből viszonylag kevés valósult meg: ,,Eszközlők (Factorok). Ez a mesterség olly erős lábra kapott, hogy valamint a' Vevő ugy az eladó is e' nélkül semmit sem kezdhet, 's mind kettő ennek olly hatalmában vagyon, hogy a' Factor vakmerő el hittséggel előre meg szabja azon jutalmat, mellyet ő neki minden eladandó Hordó bor mellett kell nyerni, mi előtt tettleges hatóságu eszközlésbe ereszkedne. Magammal történt egy Eset, hogy Magyar nemes urak magok mondták nékem, hogy Boraikat azért kenteiének olly fenn áron tartani, mivel a' Factoroknak 5.-, sőt 10 frtot is ígértek eggy hordó Bor eladásától, csak nékik vevőt szerezzen. Azon eladók, kik a' factori mesterséghez nem értenek, későbben adhattyák el csak Boraikat 's ez által a' helybeli spekulánsoknak ...kezekre jutnak, kik pénzzel ellátva azon szempillantást ki lesik, mikor a' szöllő birtokos szükségben van 's akkor nyerik meg bőv aratásukat. Eggy rossz körülmény az is, hogy a' Vendég Fogadósok szokás szerint factorok is, az idegen vevő ezeknek mindjárt kezébe esik, 's nélkül, hogy a' gazda bérlett szolgái 's feslett életű szolgálói kém formájába ne kisérjék, én magam nem egyszer csupán kézzel fogható oktatás által nyithaték magamnak... közöttük szabad utat. 32. A Selbstherr mádi pincéit és nagy lerakatát nagyobbrészt német és magyar szakemberek vezették, de maga is értett a borhoz. A nagyhírű pincéről azt írják, hogy olyan borokat őrzött: „...melyeknek kortársai in illó tempore századunk elején az utolsó lengyel király, vagy I-ső Sándor orosz czár mennyegzője, vagy hős Kosciusko asztalain valamikor dicsőséget arattak ". Entz F. MálnayI. - Tóthi. 1869. 89.
